Rózsa Iván: A két részre szakadt ország
Rendszerszerű a hazudozás,
Intézményesített az áltatás,
Az együttműködés ülepnyalás,
A nemzet fogalmát lejáratás.
Velejárónk a gyanakvás,
Kórjelenség a tudathasadás,
Lételemünk a bizalmatlanság,
Korjelenség a bizonytalanság.
A volt kommunista kommunistázik,
Az igazság az utcára lökve ázik,
A volt ügynök ügynöközik,
A Sátán ügyesen ügyködik.
Az „igazság bajnoka” a legnagyobb csaló,
Az egykori „utcaharcos” notórius hazudozó,
„Életműve” csalás és ámítás:
Rendszere miért is lenne más?
Az „új arisztokrácia” bunkók gyülekezete,
Kiknek azért van érzékük az üzletre,
Rafináltak ők és dörzsöltek,
Soha ennyire még nem dőzsöltek.
Kire nyájat bíztak, a farkassal lepaktál;
Vágóhídra küldi juhait, birkapörköltet zabál.
A farkas pofáján pedig a gúnyos vigyorgás:
A birkák alaptulajdonsága nem a lázadás…
Legfőbb gondjuk nekik immár a túlélés,
Míg gazdáiknak: legyen-e selyemből a kabátbélés?
A tét a magyaroknak megint a megmaradás;
De hol az összetartás, a szolidaritás?
Ellenséget most ne külhonban keress!
A széthúzásért Isten minket meg ne vess!
Így élünk járvány idején mi, összeugrasztott magyarok:
Elnézést, ha szavaimmal valakit netán megzavarok…
(Ma esett is, meg havazott…)
Budakalász, 2021. február 9.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchárom éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...