Kötéltánc
Bezárt cirkusz mögött, a rejtett utakon,
lopózva oson be, egy törött ablakon.
Az üres manézsban csak szálló por lebeg,
a produkció hangja, még fülébe cseng.
Szakadt már a díszlet, rég meggyötört kolonc,
a műsornak itt vége , árva a porond.
Közelít az este, mikor leszáll az éj,
az ablakon át, beragyog a csillagfény.
Felderengő, halvány fényben újraéled
mozdul mi holtnak tűnt, újra száll az ének.
Kupolában leng a kötél, rajta táncol,
újra visszatapsolják, ki tudja hányszor.
Hajnalodik, kihunynak az éji fények,
ingó kötél, gyorsan pergő, rövid évek.
Szíve lassul, artistának igen vén lett.
Mint pórul járt bogár, ki hátára esett,
úgy markol levegőt, ő a számkivetett.
Author: Diós Ottilia
Diós Ottilia az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem, gyermekkorom óta egy jászsági faluban élek. Szüleim elváltak, édesanyám itt kötötte második házasságát. Mostoha lettem. Kínlódva, harcolva nőttem fel. Nem volt gyermekkorom. Írtam róla. Évekkel ezelőtt köztisztviselőként dolgoztam a helyi polgármesteri hivatalban. Szociális és gyámügyi területen, de elláttam anyakönyvvezetői feladatokat is. Már nyugdíjas vagyok, házasságban élek. Három felnőtt, már önálló gyermekem, három unokám van. Hogyan válik valaki íróvá? Nem egy híres, több könyvet, vagy más irodalmi művet közzétett személyre gondolok. Konkrétan magamra. Már gyermekkoromban írtam. A legtöbb bíztatást az általános iskolai irodalomtanáromtól kaptam. Annak ellenére, hogy elég sok írásom van, – nyomtatásban, vagy esetleg más módon – kevés került nagyobb nyilvánosság elé. Műfaj szerint: versek, novellák, mesék, életútinterjúk, de van megírott szociográfiám, és fantasy kalandregényem (is). Nagyobb regényeim vannak készülőben. Évek óta két kisebb Magazinnak írok. Tőlük kapom a lehetőséget. Ezek a kiadók internetes portálon jelentetik meg a regisztrált tagok műveit. Az egyik a Fénypress Journal, a másik a Holnap Magazin. Az utóbbi, több írásomat tette már közzé nyomtatásban is. Miért foglalkoztat az írás, miért töltöm ezzel a szabadidőm jelentős részét? A témák megkeresnek. Írásaim többnyire valós megtörtént kalandokról, sorsokról, emberekről, de előfordul hogy állatokról szólnak. Ami megérint – azt érzem megosztanám...