Nyári Zápor
Egyedül nézem szobám négy falát,
emléked őrzöm, lényed köddé vált.
Kínlódva próbálom magamnak bizonygatni,
Aki menni akar, nem kell marasztalni.
Kinyitom ablakom, magányos alkonyon.
Meleg szél vigasztal, akkor is fáj nagyon.
Váratlanul megérint valami más.
hűs simogatásként érkezik a változás.
Kopogva indul a cseppek hada,
majd zuhogva fénylik az eső fala.
Nyári zápor, permetként ér hozzám,
kábán mozdulok, az ablakot becsuknám.
Mozdulatom közben a telefonom csörren.
A hang felé fordulok, elérem, nem veszem fel.
Te hívsz, látom, miért nem hagysz már békén.
Elengedtelek, menj csak, talán visszatérnél?
Az eső megáll, de megy tovább az élet.
Lassan elfogadom, az érzés semmivé lett.
Álmos tócsák fénylenek, a forgalom már gyérül,
Sötét felhők jelzik, újra eső készül.
Bámulom az utcát, függönyt húz a zápor,
felém rohan egy alak , pocsolyákban gázol.
Már ajtómon kopog, a hazatért álom,
visszatalál hozzám, tudja nagyon várom.
Kitárom az ajtót, ott állsz mint egy vándor,
szemeddel kérdezel, én reszketve fázom.
Átölelsz, suttogod, nem jó nélkülem.
Elhiszem karodban, örökké, csak veled.
Tétova szavak, miért, és hogy maradsz.
Hallgass el, ölelj, hogy higgyem szavadat.
Odakinn vihar készül, fény zuhan át a tájon,
hogy a földre leérve, tűzzé váljon.

Author: Diós Ottilia
Diós Ottilia az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem, gyermekkorom óta egy jászsági faluban élek. Szüleim elváltak, édesanyám itt kötötte második házasságát. Mostoha lettem. Kínlódva, harcolva nőttem fel. Nem volt gyermekkorom. Írtam róla. Évekkel ezelőtt köztisztviselőként dolgoztam a helyi polgármesteri hivatalban. Szociális és gyámügyi területen, de elláttam anyakönyvvezetői feladatokat is. Már nyugdíjas vagyok, házasságban élek. Három felnőtt, már önálló gyermekem, három unokám van. Hogyan válik valaki íróvá? Nem egy híres, több könyvet, vagy más irodalmi művet közzétett személyre gondolok. Konkrétan magamra. Már gyermekkoromban írtam. A legtöbb bíztatást az általános iskolai irodalomtanáromtól kaptam. Annak ellenére, hogy elég sok írásom van, – nyomtatásban, vagy esetleg más módon – kevés került nagyobb nyilvánosság elé. Műfaj szerint: versek, novellák, mesék, életútinterjúk, de van megírott szociográfiám, és fantasy kalandregényem (is). Nagyobb regényeim vannak készülőben. Évek óta két kisebb Magazinnak írok. Tőlük kapom a lehetőséget. Ezek a kiadók internetes portálon jelentetik meg a regisztrált tagok műveit. Az egyik a Fénypress Journal, a másik a Holnap Magazin. Az utóbbi, több írásomat tette már közzé nyomtatásban is. Miért foglalkoztat az írás, miért töltöm ezzel a szabadidőm jelentős részét? A témák megkeresnek. Írásaim többnyire valós megtörtént kalandokról, sorsokról, emberekről, de előfordul hogy állatokról szólnak. Ami megérint – azt érzem megosztanám...