Panelromantika

 

Panelromantika

Panel házak sorfala
itt már nincs romantika.
Szétmálló vakolat,
meztelenek a falak.

Két rivális gonosz banda
harcol, és rettegésben tartja,
a lakókat, s a környéket,
sokan már menekülnének.

Piszkos, sivár lépcsőház
a rendre senki nem vigyáz.
Ha leszáll az éjszaka,
felhangzik a ház dala.

Ajtók mögött még remél,
énekel mind, aki fél.
Rettegés az úr a tájon,
lakat is van minden záron.

Erő van a közös dalban,
félve fújják, s igen halkan.
Segítőhöz szól a dallam,
Ki eljő hívásra, ha baj van.

Ajtók nyílnak, halkan sorban,
egyre jobban szól a dallam.
Megjelenik most valaki
sötét angyal lép színre ki.

Kék láng kíséri az útját,
senki nem kérdi a múltját.
Már felbőg a gépek zaja.
indul a vad bandák hada.

Előttük a sötét angyal,
nem számolva hitvány bajjal.
Lángot lehel, minden gazra,
véget vetve minden harcra.

Minden így volt, s megtörténhet
a panelben is álmodnak a népek.
Harcolnak, néha csendben vannak,
megfelelnek minden hétköznapnak….

Diós Ottilia
Author: Diós Ottilia

Diós Ottilia az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem, gyermekkorom óta egy jászsági faluban élek. Szüleim elváltak, édesanyám itt kötötte második házasságát. Mostoha lettem. Kínlódva, harcolva nőttem fel. Nem volt gyermekkorom. Írtam róla. Évekkel ezelőtt köztisztviselőként dolgoztam a helyi polgármesteri hivatalban. Szociális és gyámügyi területen, de elláttam anyakönyvvezetői feladatokat is. Már nyugdíjas vagyok, házasságban élek. Három felnőtt, már önálló gyermekem, három unokám van. Hogyan válik valaki íróvá? Nem egy híres, több könyvet, vagy más irodalmi művet közzétett személyre gondolok. Konkrétan magamra. Már gyermekkoromban írtam. A legtöbb bíztatást az általános iskolai irodalomtanáromtól kaptam. Annak ellenére, hogy elég sok írásom van, – nyomtatásban, vagy esetleg más módon – kevés került nagyobb nyilvánosság elé. Műfaj szerint: versek, novellák, mesék, életútinterjúk, de van megírott szociográfiám, és fantasy kalandregényem (is). Nagyobb regényeim vannak készülőben. Évek óta két kisebb Magazinnak írok. Tőlük kapom a lehetőséget. Ezek a kiadók internetes portálon jelentetik meg a regisztrált tagok műveit. Az egyik a Fénypress Journal, a másik a Holnap Magazin. Az utóbbi, több írásomat tette már közzé nyomtatásban is. Miért foglalkoztat az írás, miért töltöm ezzel a szabadidőm jelentős részét? A témák megkeresnek. Írásaim többnyire valós megtörtént kalandokról, sorsokról, emberekről, de előfordul hogy állatokról szólnak. Ami megérint – azt érzem megosztanám...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »

Hétköznapok… szilánkokban

Mereven bámulok Álmélkodó rosszallással, Arra, mi nem tetszik. * Lehetetlen az, mit Én nem tudok megcsinálni. Rosszak, körülmények. * A hideg kávémat Iszom, nem megyek

Teljes bejegyzés »

ELSZÁNT EMBER

ELSZÁNT EMBER Egy kiváltság szorong, Bennem a düh forrong. Elnyúlnék egy vágyon, Vezess felé lábnyom. Szorongásom kiváltság, Elkerülni nagy bátorság. Halhatatlanok hordaléka, A tudás maró

Teljes bejegyzés »

Majd nászt ülünk!

A halál már, a lépcsőkön lefelé jön, szinte érzem… Bármit tesz is azonban, nekem ő még biz’ nem a fékem. Mi ketten majd valódi, nagy

Teljes bejegyzés »