Szólítanálak

Szólítanálak újra, ahogy régen,

mikor az ajtón éppen csak beléptem,

hogy Hahó! Gyere! Lám itt is vagyok!

Találd ki, mi finomakat hozok!

(Mindent, amit kértél, beszereztem,

remélem, semmit ki nem felejtettem!)

 

Örültél mindig, mikor megjöttem,

gyöngéden megsimogattad fejem.

Majd nézted, felhoztam-e a postát.

Hiszen neked négy-öt újság is járt,

hetilapok és rejtvényfüzetek,

s mindig beküldted a megfejtéseket.

 

Rejtvényfejtésben bajnokságokat

nyertél, onnan hoztad kupáidat.

Történelem- és földrajztudásodon

ámultam sokszor és kitartásodon.

Betegséged sem akadályozhatott,

felütni sok atlaszod, lexikonod.

 

Rajtad rejtvény nem könnyen fogott ki,

közel s távol alig volt valaki

ki nálad kitartóbban kutatta,

mi a világ leghosszabbik szava.

Melyik nyelven mondják, és e nép hol lakik?

S mi az, amire a leginkább vágyódik?

 

Mi minden volt fejedben, professzor,

és örökös diák, Csákvári tanár úr!

Talán ezért lelhettünk egymásra:

diák a tanárra és tanár diákjára.

E két szerepet gyakran váltottuk:

hosszú éveken át egymást tanítottuk.

 

Engem a kínai nyelv miatt csodáltál.

Pedig te magad is titkos nyelvész voltál!

Hiába vár most a könyvek garmada!

És kedvenc ételed, a káposztás kocka.

Nem tévézel itt a nagyszobában,

az erkélyen sem hűsölsz, nem vagy a konyhában!

 

Biztonságban tőled a Mályi-tó sok hala,

s nem hűti már lázad az Avas-hegy hava!

Nem barkácsolsz polcot kedves virágodnak,

nem méricskélsz helyet új könyves-állványnak.

Nem jössz és nem mégy sehonnan sehova,

Mert egy éve épp a halál vitt tova!

 

Igen: tőlem örökre elköltöztél!

Elvitt sok betegség és a tavalyi tél.

Szívemben azóta laknak a bánat-virágok.

Feketék és szürkék ezek a virágok!

Ha szomjasak, a könnyeimből isznak,

és egyre nyílnak, és egyre csak nyílnak.

(Múlt-idézés párom halálának első évfordulóján)

 

 

 

 

 

Bodnár Ildikó
Author: Bodnár Ildikó

Bodnár Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó. Nyugdíjas pedagógus vagyok. Miskolcon (Diósgyőrben) születtem, általános iskolámat itt végeztem, majd 1970-ben érettségiztem a Herman Ottó Gimnázium francia tagozatos osztályában. Az ELTÉ-n magyar-orosz-francia szakos középiskolai tanárként végeztem és több középiskolában is dolgoztam, mintegy 25 évet. Később a német szakot is elvégeztem, német nyelvtanárként is tevékenykedtem. Tudományos tevékenységem nyomán (először stilisztikából bölcsészdoktori címet, majd fonetikából kandidátusi címet szereztem) egyetemi oktató lettem. A veszprémi és gödöllői egyetemen egy-egy félévet tanítottam, majd megpályáztam a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén hirdetett docensi állást, és 1998 és 2013 között itt tanítottam különböző magyar, általános és alkalmazott nyelvészeti tantárgyakat, magyar és német nyelven is, ezekben az években sokat publikáltam. Részt vettem az alkalmazott nyelvészet szakos hallgatók jelnyelvi képzésében, ezért több éven át foglalkoztam a jelnyelvvel is. Szintén több éven át oktató voltam a fordítói programban is, a jelnyelvhez kapcsolódó tárgyakat oktattam, magát a jelnyelvet a SINOSZ oktatói tanították. 2013 decembere óta nyugdíjas vagyok, felnőtt gyermekeim vannak, akik a Dunántúlon élnek. Férjemmel huszonnégy évet éltünk együtt, az ő váratlan halála után két évvel ismerkedtem meg élettársammal, akit ez év kora tavaszán veszítettem el, s akivel az elmúlt tizenöt évet töltöttük együtt. Ő földrajz-történelem szakos...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

4 válasz

  1. Köszönöm! Örülök a hozzászólásodnak. A legtöbb versem most is Sándorról szól és szomorú. Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tigris Tamás és Benjámin

Tigris Tamás a dzsungelben Fütyörészve ballagott, Néha széles jókedvében Ordított is egy nagyot.   A felhőtlen boldogsága Egy picikét hibádzott, Belefáradt a magányba, Keresett egy

Teljes bejegyzés »

A káposztalepke csodája

Élt egy fehér pillangócska A virágos szép mezőn, A szivárványt figyelgette, Nézegette ő merőn.   Csodálta a sokféle színt, Közben pedig kesergett, Egyszínű fehérsége miatt

Teljes bejegyzés »

Genezáreti tó / Biblia Lukács 8:22-25

A Genezáreti tó Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, Gyomán születtem 1976-ban. Versek írásával 15 éves korom óta foglalkozom, mely számomra nemcsak önkifejeződés, hanem varázslat

Teljes bejegyzés »

A Genezáreti tó

A Genezáreti tó Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, Gyomán születtem 1976-ban. Versek írásával 15 éves korom óta foglalkozom, mely számomra nemcsak önkifejeződés, hanem varázslat

Teljes bejegyzés »

VÉGSŐ BÚCSÚ

VÉGSŐ BÚCSÚ Tudjuk a költőnek az Ősz a gyengéje, Bár erősen didereg a kései szántás, A diószagú Ősz is bólogat feléje, A Nyárias időért most

Teljes bejegyzés »

Blamázs

     Blamázs Bécs főpályaudvarán a Münchenből érkező menetrend szerinti járatra meglepően sokan vártak. Sietve érkezett egy rövid bundás napszemüveges hölgy is. Barátnőjétől éppen elköszönt

Teljes bejegyzés »