Ha lenne Anyukám…

Ha lenne Anyukám, folyton kényeztetne,
soha sem dorgálna, mindig csak szeretne.

Hogyha beteg lennék, orvosságot adna,
két erős karjával, védőn átkarolna.

Ha bántanának engem, mindig megvédene,
becéző szép szava, vigaszomra lenne.

Főzne finomakat, sütne sok süteményt,
szép ruhákat venne, s amit kívánnék még.

Ha azt kérném tőle, játszótársam lenne,
mindent félre tenne, és csak rám figyelne.

Tanítana engem, minden szépre, jóra,
kedvesen vezetne el a felnőtt koromra.

Az én Anyukám mindig boldog lenne,
hisz az életének én lennék a kincse.

Ha lenne Anyukám, mindig mosolyognék,
hálás lennék érte, hogy nekem adta az ég.

Hogyha öreg lenne, gondoskodnék róla,
ahogy Ő tette ezt kisgyerek koromban.

Óvnám minden bajtól, vigyáznám lépteit,
gondtalanná tenném, élete végéig.

Ha pedig majd soká válni kényszerülnénk,
fájna a búcsúzás, de boldog is lennék,
hogy egy ilyen Anyát adott, nekem a mindenség.

Beck Emese
Author: Beck Emese

Beck Emese az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Emesének hívnak és egy baranyai kisvárosban, Komlón élek. Közel negyven éve ügyintézőként dolgozom egy jogi területen működő magánirodában, amit nagyon szeretek. Kedvenc időtöltésem az olvasás és gyengém, hogy a könyveket birtokolni is akarom. Nincs kedvenc műfajom vagy szerzőm, de természetesen vannak kedvenceim. Írni csak kedvtelésből és közeli barátaim szórakoztatására kezdtem, de pár éve nekiláttam a bakancslistám teljesítésének, mely ugyan néha változik, de a saját könyv megírása mindig is szerepelt rajta. Lányom mindig ösztönzött az írásra, de soha nem volt bátorságom kilépni közönség elé és megmérettetni magam, azonban az idei évben úgy éreztem próbát kell tennem, így pályáztam az Irodalmi Rádió Bálint-napi szerelmes vers pályázaton és legnagyobb meglepetésemre és még nagyobb örömömre alkotásom bekerült az antológiába. Ez után érkezett a felkérés részemre, hogy legyek állandó blogszerző. Kicsit félve vágok bele, mert írásaimmal nem akarom megváltani a világot, nem akarok örök érvényű nagy igazságokat megállapítani, csupán szórakoztatni szeretnék, megnevettetni az olvasót, elgondolkodtatni azon, hogy másoknak sem csupa boldogság az élete és elterelni egy rövid időre a gondolatait a saját gondjairól. Főleg prózát írok, de a pályázat óta – saját magamnak is hihetetlen – felfedeztem, hogy versben néha könnyebben fejezem ki a gondolataimat. Történeteket kitalálni nem...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rossz ébredés

Ma reggel úgy ébredtem, Hogy nem voltál mellettem, Pedig csak korábban keltél, Hogy anyósodnak segítsêl. Mégis eszembe jutottak A magányos éjjelek, Mikor nem voltál még

Teljes bejegyzés »

Tárgyalás

(Bíró=B, Vádlott=V) B: A vád szerint Ön kiverte a felesége fogait, letépte az alsóneműjét és megerőszakolta. V: Ez – úgy ahogy van – hazugság. B:

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

egyszer még…

*Jutkának egyszer még megfogom a kezed, egyszer még megcirógatom a hajad, egyszer még megcsókolom a szemed, egyszer még magamhoz ölelem magad, egyszer még megbocsátalak magadnak,

Teljes bejegyzés »

Gyöngyvirág

Hogy ha virág lehetnék, gyöngyvirág lennék, kicsi apró gyöngyből illatot lehelnék. Leveleim között észrevétlen élnék, tudom, más virággal soha sem cserélnék. A királynői rózsát sem

Teljes bejegyzés »