Translator: Vízi Lujza
Ágnes Szabó-Kasornya:
With you
Empty ashtrays,
tables cleared,
Even now the evening is over
Exams, life waits for me
blurred images
ripped from books
Just fragments of reminiscences
But I’m not scared anymore.
If we hold each other’s hands,
no matter what the machine throws;
If we’re sitting around the table all,
There could be a storm out there
It’s always summer with you
Just a light breeze hits my shoulder
The taste of beer is still in the mouth
I can’t remember, I’ve been waited for
What was it? – Dawn isn’t clear
But the city smiles on us
I’m sitting on the terrace
Leaning back on the bench
I just leave myself in the sun
I smile because I know
I could be free with you
I laughed cloudlessly
Thank you for letting me to be a kid,
that I finally dare to grow up,
There’s nothing to be afraid of, anymore
Thank you for the dance,
the joke, the tears,
So, I can’t take anymore
Life so seriously!
I can still hear the jukebox,
The years will stay with me
Melodies played a hundred times
God, how much I miss you!
Just one last number!
Just one last lap!
„Please don’t close yet!”
Just one more please:
To always come back here!
Teniszke Bar, Debrecen – May 2011
Szabó-Kasornya Ágnes:
Veletek
Üres hamutálak,
asztalok letörölve,
Véget ért már az este
Vár a vizsga, vár az élet
könyvekből kitépett
homályos képek,
Csak emléktöredékek
De már nem félek.
Ha fogjuk egymás kezét,
nem számít, mit dob a gép;
Ha körbeüljük az asztalt mind,
Lehet vihar is odakint
Veletek mindig nyár van
Csupán könnyű szellő éri a vállam
A sör íze még a számban
Nem jut eszembe, hiába vártam
Hogy is volt? – A hajnal nem világos
De rajtunk mosolyog a város
Ülök a teraszon
Hátra dőlve a padon
Csak úgy hagyom magam a napon
Mosolygok, mert tudom
Veletek szabad lehettem
Felhőtlenül nevettem
Köszönöm, hogy gyerek lehettem,
hogy végre fel merek nőni,
Már nincs mitől félni
Köszönöm a táncot,
a viccet, a könnyeket,
hogy ’ne vegyem már
oly komolyan az életet!
Még mindig hallom a zenegépet,
Velem maradnak az évek
Százszor játszott dallamok
Istenem, de hiányoztok!
Csak még egy utolsó számot!
Csak még egy utolsó kört!
„Kérlek, még ne zárjatok!”
Csak még egyet kérek:
Hogy ide mindig visszatérjek!
Teniszke Bár, Debrecen – 2011. május
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn
Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket és galériáinkat. Szerzőinknek segítünk kötetük kiadásában, a teljes kiadási folyamatot elvégezzük nyomdai és értékesítő partnereink segítségével. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezzük felolvasóestjeinket, nyári táborunkat, születésnapi rendezvényünket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését és lebonyolítását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók (írók, költők, képzőművészek, előadók) jelentkezését is. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 2019-ben a Médiapiac című szakmai lapban jelent meg rólunk egy cikk Sárközi László tollából: http://www.mediapiac.com/mediapiac/Meltokeppen-es-minosegben/114251/ English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 22 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.