Peronon

Ma minden nincs, s holnap se  lesz.
Az elhagyott tegnap már rám nem talál.
Véget ér a rím, s e teher leteper,
Peronokon lelket zabál a halál

Mennyek országában mindenki szegény.
Gazdagodj! Örömbe áztatott magány.
Csak az Úrral mérhető az erény,
A bor vérre, kenyér testre, élet létre vált.

Hányok az arcomba ként máztól,
A világ konzumerizmusától,
Felfal a fogyasztók hada,
Mit ér egy posztmodern szava?

Látomás gyötör, fájó de szín igaz
Naptalan fénylő ég ragyogón
Áldás nélküli anyák magtalan
Üres szívvel (ny) elvtelen dadogók

A tömött vonatokon tömjén szivárog.
Csak az érzi ki önmagának elég,
Ki a betelt pohárból hörpint nagyot,
Ki nem hagyja kihunyni a fényt.

Nem vagyok méltó, s végképp nem szabad,
Hogy bűneim kezemből kihulljanak.
S a változáshoz nincs bennem erő, se akarat
Csak közhelyes sémák és szavak.

Ha jön majd a szineváltozás
Tán döntenem kell nekem, s neked is.
Mégis, ha tőlem szentenciát várnál
Csak csend üli szám.
Ja! Egyébként semmit.

Majoros Roland
Author: Majoros Roland

Majoros Roland az Irodalmi Rádió szerzője Majoros Roland vagyok, 1991-ben születtem Miskolcon. Szüleimmel Diósgyőrben a Kuruc utcán, az egyik panelban laktunk. Gyermekkorom emlékei mind az Acélvároshoz kötnek. Emlékszem, minden augusztusi tüzijátékra a várból és az összes avasi kirándulásra, arra hogy melyik házban született apám, s arra hogy anyám a főzelék falóban dolgozott. Merre lehetett a legrövidebb idő alatt az óvodából haza sétálni és merre van mekdonálc vagy mozgólépcső. Emlékszem egy napfogyatkozásra és hogy mindig megmosolyogtam, ha kimondták a buszon, hogy Búza tér. Elköltöztünk, majd ismét elköltöztünk, majd elváltak, majd elköltöztünk, utána egri gimis lettem, kollégista, most meg Szomolyán gyüttment. Református vagyok, de katolikus szertartáson esküdtünk örök hűséget gyönyörű feleségemmel. Nyolc éve napról napra jobban szeretem. Kislányunk ezévi születése megkoronázta házasságunkat. Szeretem őket. A feleségemmel versmegzenésítéssekkel foglalatoskodunk szabadidőnkben, szeretünk fellépni járni és bízunk benne, hogy egyszer sikerül a diplomát megszereznünk. Tanároknak tanulunk. Sajnos szeretem a posztmodernt, s talán ezért egy kicsit a pokolba is kerülök. Találkozom majd ott Platónnal, akinek megbánva magyarázom, hogy lányomnak mollban énekeltem esténként altató dalokat, de majd Arisztotelésznek is megmondom, hogy igazad van tesó mindenben. Vajon ő volt Marx korai reinkarnációja? A politika a legizgalmasabb valóság show, az életünkkel játszunk. Lehet hogy Jézus magyar volt, de matematikailag...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doktor bácsi

Doktor bácsi   Doktor bácsi gyere gyorsan, Hogy elmondjam fáj a torkom,, Varázsolj hát nekem mesét, Gyógyítsa meg nép gyermekét!   Adjál nekem útmutatást, Miként

Teljes bejegyzés »

Mièrt hangtalan

Miért hangtalan, miért csak szemeddel mondod, nem jó ez így, Már réges-rég nem azt csináljuk, amit szeretnénk. Átverjük magukat, hogy ez csak ideiglenes. Minden mi

Teljes bejegyzés »

BÉKE

BÉKE Belenézek a tükörbe ha mosoly néz vissza a lelkembe Édes álomba szenderít tündérvilágba elrepít Keresem a boldogság kútját szomjam oltva békémet meglelhetem Elérhetem s

Teljes bejegyzés »

A legnagyobb a szeretet

A legnagyobb a szeretet. A legek világában élünk Versenyzünk és ha csúcsra érünk Diadalmasan széttekintünk Az egész világot a lábunk előtt véljük Pedig csupán egy

Teljes bejegyzés »

ÉRKEZIK AZ ŐSZ

Érkezik az ősz múlik a nyár, Ám, Nap forrósága még átjár. Még lüktetve mutatja magát, Majd a hűvös ősz köszönt ránk.   Erdő szín kavalkádban

Teljes bejegyzés »