Búcsú egy atyától

Egyszer el kell engedni egymás kezét

Az élet véges törékenységében

Hisz ismertük az élet természetét,

A maga önkényes jellegét

 

De a lehetőség karnyújtásnyira,

Amelyben fűszer csipetnyi halál,

Belefordítja arcom a sírba,

Hol nyugszol, mikor körülállunk kínan

 

Már érzem, mint valós lehetőséget,

Hogy egyszer örökre itt hagysz mindent,

És örök gyermeki kérdéseket

Szám, s elmém nem lesz kihez intézzenek

 

Nem lesz már, kivel dacoljon többé

Gyermeki makacs öntudat,

Nem avanzsál nézetkülönbséggé

Esti vacsora, elmegy minden vonat

 

Mert túl fiatal vagyok, szinte gyerek,

Búcsúra tán örökké készületlen,

S te még mindig hatalmas vagy, a szerep

Még mindig ugyanaz, bár az idő pereg

 

Okos vagy, mindent jobban tudsz, ezért

Annyi kérdés tolong még nyelvemen,

Melyeket a rengeteg mulasztásért

Feltennék, s sóvárognék sok válaszért

 

Minden életerő ellenére

Érzem, nélküled elveszett leszek,

Mint Jézus kereszten felnézve égre,

Mikor kérdi: Elhagytál? Mivégre?

 

Büntetésed értékké magasztosult,

Végtére az ember Stockholm-szindrómás,

S ha nem lennék az letbe belefúlt,

Tán komolyan vennéd, mi köztünk dúlt

 

Egyszer el kell engedni egymás kezét

Az élet véges törékenységében,

Elfogadni egy atyai tévedést,

Örökké gyászoló árva szívverést

Tóth Mihály
Author: Tóth Mihály

Tóth Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Üdvözlök mindenkit, Tóth Mihály vagyok. Több, mint egy éve folytatok írói tevékenységet. Eddig két regényemet és egy novelláskötetemet jelentette meg elektronikus könyvként a Libri, valamint a Líra. Papíralapú könyvként én magam, magánkiadásban jelentettem meg a könyveimet, melyek közül egyet már be is mutattam a tavalyi könyvfesztiválon. Nagyon szeretek adni az embereknek, értékes, örömteli pillanatokat nyújtani a számukra és szórakoztatni. Számomra az írás nem munka, hanem a legnagyobb feltöltődéssel járó tevékenység. A célom az, hogy minél több emberrel megismertessem a műveimet, és előbb-utóbb idegen nyelvekre is lefordítsam azokat annak érdekében, hogy a világ számos pontján élők balzsamként alkalmazhassák azokat a tudatukra és a lelkükre.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tükrömbe néztem

Edit Szabó : Tükrömbe néztem Bele nézek a tükrömbe, néha olyan girbe-görbe, épp hogy odapillant szemem, képben vagyok,ott egy ember! Ember,kinek mély a lelke, ember,kinek

Teljes bejegyzés »

Kyrie eleison

Kyrie eleison Kyrie eleison Uram irgalmazz, irgalmazz a ma emberének Mert nem tudják, mit cselekedének,cselekedének Felforgatják a világot, , megverte őket az átok A sátán

Teljes bejegyzés »

Figyelmetlenség

Figyelmetlenség Szomorúan emelkedik a halálos baleseti statisztika Vajon mi okozza a mérhetetlen figyelmetlenséget Fegyelmezetlenség, vagy az élet vad hajszolása Nem lenne jobb inkább éltednek földi

Teljes bejegyzés »

Mit értem el eddig?

Mit értem el eddig? Az előző részek tartalmából: Öt hónap alatt, három nagytakarítással a megtépázott Akvarista Blokk visszanyerte egykori pompáját és fényét. A bővülő taglétszám,

Teljes bejegyzés »

Tékozló szerelem

Tékozló szerelem. Régen míg fiatal voltam Más dimenzióban gondolkodtam A tékozló szerelmet nem ismertem Butaságnak tartottam, s elkerültem S a tékozló embert sem szerettem Bár

Teljes bejegyzés »