Megnyugtató az éjszakai csend,
mikor nem hallok mást, csak a lélegzetem.
Átölel akkor a bársonyos éj
s dúlt lelkem is végre pihenni tér.
Nem kínoznak akkor a fájó emlékek,
csókoknak íze és meghalt remények.
Nem gyötör utánad némán a vágy,
melyet már feledni kívánok tán.
Aztán a csendbe halk nesz lopakszik
s elmémbe millió gondolat tolakszik.
Szép és rút emlékek sorjáznak elő,
elűzve mindent, mi pihentető.
Fülemben dübörög minden kis nesz
és képzeletem újra Téged keres.
Eszembe jutnak a kedves szavak,
mik lelkembe égtek a sok-sok év alatt.
Ismét szállhatok a képzelet szárnyán
s a világ megint szép, mint tarka szivárvány.
Boldog vagyok újra, ám de csak egy percig,
mert új zörejt hallok s az álom elenyészik.
Az éjszaka csendje bár karjába vesz,
reménykedve várok én minden kis neszt,
ami felidézi újra emlékedet
és forró szerelmünket, mit feledni nem lehet.

Author: Beck Emese
Beck Emese az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Emesének hívnak és egy baranyai kisvárosban, Komlón élek. Közel negyven éve ügyintézőként dolgozom egy jogi területen működő magánirodában, amit nagyon szeretek. Kedvenc időtöltésem az olvasás és gyengém, hogy a könyveket birtokolni is akarom. Nincs kedvenc műfajom vagy szerzőm, de természetesen vannak kedvenceim. Írni csak kedvtelésből és közeli barátaim szórakoztatására kezdtem, de pár éve nekiláttam a bakancslistám teljesítésének, mely ugyan néha változik, de a saját könyv megírása mindig is szerepelt rajta. Lányom mindig ösztönzött az írásra, de soha nem volt bátorságom kilépni közönség elé és megmérettetni magam, azonban az idei évben úgy éreztem próbát kell tennem, így pályáztam az Irodalmi Rádió Bálint-napi szerelmes vers pályázaton és legnagyobb meglepetésemre és még nagyobb örömömre alkotásom bekerült az antológiába. Ez után érkezett a felkérés részemre, hogy legyek állandó blogszerző. Kicsit félve vágok bele, mert írásaimmal nem akarom megváltani a világot, nem akarok örök érvényű nagy igazságokat megállapítani, csupán szórakoztatni szeretnék, megnevettetni az olvasót, elgondolkodtatni azon, hogy másoknak sem csupa boldogság az élete és elterelni egy rövid időre a gondolatait a saját gondjairól. Főleg prózát írok, de a pályázat óta – saját magamnak is hihetetlen – felfedeztem, hogy versben néha könnyebben fejezem ki a gondolataimat. Történeteket kitalálni nem...