állok.
te már nem állsz
ő sem áll itt
valahol messze
ott egyedül
mi nem állunk.
mert csak én állok
itt egyedül
már nem is erdőben
puszta temetőben
láncfűrész.
gyilkold meg Földed, ember!
lassan
de biztosan
írtsd
veszítsd
majd temesd
értelmezés.
,,Terítve a Föld: lakni tessék
vagy”
,,Terítve a Föld, lakni tessék:
Éljünk dögig e nagy tivornyán”
én.
én a fenyő
voltam mennydörgő
ördöngő
ám most
halandó
sírásó
égbe magasló
te.
te ember
voltál vagy leszel
pusztító romboló haldokló
te: ,,Isten híres sarja, az Ember”
végrendelet.
ne feledd
voltam én
te neked
csak
a
nagy
______
fenyő.
Author: Stan Lilla Aliz
Stan Lilla Aliz az Irodalmi Rádió szerzője. Romániai magyar vagyok, és már 17 éves, pontosabban Temesváron élek. Körülbelül egy éve írogatok rímekben, a próza sem áll messze tőlem, de az utóbbi időben a versek titokzatosabbnak tűnnek. Sokszor nem is tudom, hogy miről szeretnék írni, csak hagyom, hogy gyarapodjanak a sorok. Tárgyak. Mindennapi helyzetek. Utcán látott jelenetek. Állapotok. Érzelmek. Események. Ezek az írásaim témái, melyeket néha egyszerűbben, néha bonyolultabban próbálom bemutatni az én szemszögemből. Szeretem, ha egyszerű, hagyományos. Szeretem, ha szokatlan. Szeretem, ha őszinte. Szeretem, ha emberi. Szeretem, ha megfejtésre vár. Szeretem, ha absztrakt. Szeretem, ha szabad. Szeretem, ha modern. És szeretem, ha tetszik.