Jó volna, csak úgy kavicsokat dobálni a tóba,
esőben sírni, napfényben nevetni,
napfényben sírni, esőben nevetni,
nem szégyellni sem sírást sem nevetést,
belebokszolni a párnába,
beleférni a gyerekcsúszdába,
kihajítani az órát következmények nélkül,
aludni, mikor álmos vagyok,
enni, mikor éhes vagyok,
ölelni, mikor arra vágyom, úgy,
hogy a te szemedben is azt látom,
azt a huncut csillogást,
amikor még nem tudtam úgy elmenni
melletted, hogy lopva ne pillantottál volna utánam.
Hogy ne pillantottál volna utánam lopva.
Author: Kárpáti Kinga
Kárpáti Kinga az Irodalmi Rádió szerzője. Pszichológus vagyok, az irodalom szerelmese. Az irodalom nagyjai segítettek át a serdülőkori krízisen, és erre az időszakra nyúlik vissza az alkotás, önreflektív írás gyógyító hatásának megtapasztalása is. 2020-ban kezdtem el irodalomterápiával foglalkozni, ezzel egyidőben születtek verseim, melyekben testet öltöttek, formába, struktúrába rendeződtek érzéseim, gondolataim. Ez a fajta belső nagytakarítás katartikus, felszabadító élmény, és nem titkolt vágyam, hogy ez a csodálatos tapasztalás minél több ember sajátja legyen.