ELSZÁLLTAK AZ ÉVEK

Elsuhant az élet

Elszálltak az évek

Az emlék a parthoz ért

Mozdulatlanságban pihen a síri csend

Az idő léptei már lassan távolodnak

S a csillagok elérhetetlan fényben ragyognak

A szivárvány még kivirított a lombokon

De a sötét éj

Már lassan eltakarja a lenyugvó napot

S a megvalósíthatatlan álmokat

Már messzefújta el a szél

A végtelenségben a véges vágy

Tekintetével még átöleli a tegnapot

Körbefontad szívem hazug álmokkal

S aki a boldogságot kereste

Most tele van mély fájdalommal

A patak partján a hajnalra vár a csönd

S a búzatáblák közt piros pipaccsá érik a könny

 

 

Blažekné Benik Mária

Minden jog fenntartva !

Blažekné Benik Mária
Author: Blažekné Benik Mária

Blažekné Benik Mária az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem BLAŽEKNÉ BENIK MÁRIA, születtem április 12-én Tornalján (Szlovákia). Itt jártam gimnáziumba, majd Rozsnyón szociáljogot tanultam és Rozsnyón a psichológiai tanácsadóban helyezkedtem el, valamint árvaházakba is jártam dolgozni és a szociális ügyosztálnyak is sokszor segítettem a család szociális programjának a fejlesztésében. Pozsonyban 1982-ben színházi és rendezői, valamint bábszínházi rendezői képesitést szereztem, majd amatőr szinházakban szerepeltem. A Komenský Egyetem teológiai szakán 1996-ban pedagógiából, psichológiából és teológiából államvizsgáztam. Jelenleg Rozsnyón lakom, három felnőtt gyermek édesanyja vagyok. 2 fiú és egy lány. Verseket már gyerekkorom óta írok, de mivel édesapám 14 éves koromban, édesanyám pedig 16 éves koromban halt meg, így a verseimben gyakran érezhető volt a gyász, a szenvedés. Verseim a katolikus valamint a református újságokban jelentek meg és gyerek lapokban, valamint a járási magyar újságokban is. A járási újság egyik rovat szerkesztője is voltam. Miskolcon 2016-ban a Hermann Ottó Múzeum által kiírt Istvánffy Gyula Honismereti Gyüjtőpályázatán felnőtt kategóriában díjat kaptam és oklevélben valamint könyvjutalomban részesítettek. Könyvem a Miskolci Hermann Ottó Múzeuban található. 2O13- ban súlyos reumás artritisz gyulladásos betegséget kaptam és volt idő, amikor járni sem tudtam csak feküdni, de közben írtam a verseket a Kortárs Költők oldalára, valamint más közösségi oldalra is....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Szervusztok, magyarok!

Rózsa Iván: Szervusztok, magyarok! Szervusztok szegény, balga, egymással összeugrasztott magyarok! „Mondjátok meg, hogy vagytok?! Vajon miről álmodtok és mi a vágyatok?” Olyan jól nem lehettek,

Teljes bejegyzés »

Kovács Gergely: Elmúlás

Tevékeny napra ébredt az erdő, Ez az időszak, a lombot elvesztő, Nyárbúcsúztató, hűvös őszi idő, Barnul a falevél, szárad, esendő. Nem különleges, rendkívüli esemény, Csak

Teljes bejegyzés »

Az ősz szerelmese

Ködruháját levetkőzve napsütésben tündöklő, mint oltár előtt a vőlegény oly csodàs az ősz elő. Sudár magas lombos fákon szineződő levelek, őszi szellő fújásától egymás után

Teljes bejegyzés »

Ez még jár nekünk

Egy utolsó tangó az még jár nekünk. Táncoljuk még el, azután elmegyünk. Kezdődjön a zene fogd át a derekam. Érezzük a ritmust, a lábunkban benne

Teljes bejegyzés »

Idegenek a kórházban

Idegenek a kórházban Kellemesen meleg , őszi délelőttnek indult. Nagy volt a sürgés-forgás az onkológiai intézetben , szokásos hét eleji bolondokháza.Folytak a kezelések , vizsgálatok

Teljes bejegyzés »