Rózsa Iván: Házasság

Rózsa Iván: Házasság
(15 haiku)

Embert faragtak
Egymásból jóemberek:
Férjed már s nejed.

Kavics kaviccsal
Őrlődik patakvízben:
Simuló élek.

Előtte ketten
Voltak, majd eggyé lettek:
Önálló lényként.

Kettőnél több egy,
Furcsa matek logika:
Hol nincs számítás.

A végtelenben
Minden Egy: Isten, Haza,
Család, Szeretet.

Aki pénzt számol,
Vagyonra számít, frigyre
Végül ráfázik.

Gyermektelen frigy…
De lehet gyümölcsöző!
Egymás szülei…

Egybeolvadtak;
Mégis bátor, független
Lények maradtak.

A határvonal
Hol húzódik közöttük?
Nyugodt átjárás…

„Sziámi” ikrek:
Egybeforrt testek, lelkek;
Ősi ösztönök.

Ami benned nincs,
Társadban megtalálod;
Közös ajándék.

Tűz, víz: egymáshoz
Vonzódnak ellentétek,
S kioltják egymást.

Néma tekintet,
Kis mozdulat, nem kell szó:
Érted társadat.

Fürkész-tekintet,
Tágra nyílt szemek kérdik:
Érted szavamat?

Örök ifjúság!
De szép is volt… Vár reánk
Ezüst-aranykor!

Budakalász,
2021. május 30-31.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchat éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Bernie Moonrise

A gyógyulás

Szárnyaddal simítod sebeim, Betakarsz, s letörlöd könnyeim. Fáj az élet, felölt a félelem, Lüktet a mellkasom, haldoklom, úgy érzem.   A fájdalom a földhöz láncolt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Fény az álomban

Éjszaka van, meredek a távolba, Aludni kín, az álmom elrohan. Tollam az én támaszom ma éjjel, Papírra vetem, mit lelkem nem felejt el.   Amíg

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Repül az idő

Szárnyalva léped át az időt, Az éj szele ad új erőt. Alattad forr még a tenger, De hamarosan már hideg lesz a reggel.   Repül

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Vándormadár

A vándormadár útra kelt, Az éjszaka leple felemelt. A lelked a felhő fölött száll, A boldogság a levegőben vár.   Sötét az égbolt, Sötét a

Teljes bejegyzés »

Több ezerszer

Több ezerszer   Több mint ezer álmom volt, melyben szerepeltél, Több mint ezer ölelés, melyben el nem engedtél. Több mint száz csókot éreztem, mi égett

Teljes bejegyzés »

Emlékezni akarok

Nem baj, ha a nevem másnak már csak emlék. Nem baj, ha a szavak pihennek. Nem baj, ha mostanság csendesek az esték, és másnak nincs

Teljes bejegyzés »