Azon a márciusi éjjelen
Jókedvem, huss, elszállt.
Belém hasított élesen:
Nem vagy már.
Láttam, ahogy szenvedsz,
És én nem tudtam segíteni.
Hogy Neked már nem fáj:
Hát, sovány vígasz.
Erről nem volt ám szó, Anya!
Hogy csakúgy itt hagysz…
Azóta utálom a márciust,
És ki nem állhatom a hetedikét.
Elvitted a kacagást,
Elvitted a nyarat.
Nem maradt más utánad,
Csak a fehér falak.
Author: Buruli Anita
Buruli Anita az Irodalmi Rádió szerzője. Már gyerekkoromban is megérintettek a versek. Leemeltem Ady Endre kötetét a polcról, és a költészet beszippantott magába. A mai napig nem csillapodott rajongásom a költemények iránt, bár figyelmem a klasszikusok mellett a kortársak felé is irányul. Korán elkezdtem én is írni, és a szavak egyszer csak rímekké szövődtek. Ma már időnként a próza felé is kacsintgatok.