Borospincék

A pincék most még üresen állnak,
ám gazdájuk dolgozik serényen,
hogy amikor vége lesz a nyárnak,
a hegy termése ide beférjen.

Szőlőtőkén látszik a sok virág,
nemsoká a gömbölyödő szemek,
gazda szeme keresi a hibát,
nehogy baja legyen a termésnek.

Gondosan figyeli a sorokat,
észrevesz ő minden apró jelet,
rendszeresen vágja a kacsokat,
így termése tökéletes lehet.

Rendbe szedi a dézsát, a hordót,
megtisztítja a darálót, a prést,
tudja, hogy van elég a dologból,
de rendben kell fogadni a termést.

Nagy melegben a pincében pihen,
kortyolgatja a finom tavalyit,
egy butykossal üldögél kezében,
szinte hallja a szüret hangjait.

kép: Berzai Zsuzsanna

Bőr István
Author: Bőr István

Bőr István az Irodalmi Rádió szerzője. Bőr István pbor vagyok, Debrecenben élek feleségemmel. Gyermekek, unokák, dédunokák teszik széppé napjainkat. Nyugdíjas éveimet élem. Több facebook csoport tagja vagyok. Néhány éve elkezdtem rendszeresen verseket írni, melyeket ezekben a csoportokban is publikálok. Az Irodalmi Rádió facebook oldalán is olvashatók rendszeresen verseim. 2017-ben barátaim és családom biztatására elkészült az első verseskötetem. Ezen felül különböző antológiákban jelentek meg verseim. Készült két önálló Cd lemezem Németh Nyiba Sándor előadásában, zenei kíséretével. Tagja vagyok a Batsányi-Cserhát Művész Körnek, a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, egyik alapító tagja vagyok a Debreceni Alkotók Irodalmi Körének. A „Nyiba, Költők Imái” és „Nyiba Művészete” megtisztelő díjak tulajdonosa vagyok. Szeretek a természet kínálta szépségekről, a festő és fotós barátaim, ismerőseim által alkotott művek adta élményekről írni. Természetesen ezek mellett írok más témájú, saját érzéseimet, gondolataimat megfogalmazó verseket is. Verseimhez az esetek nagy részében tartozik egy-egy fotó vagy festmény illusztráció is.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

4 válasz

Hozzászólás a(z) Róza Ferencné Aczél bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »

Hétköznapok… szilánkokban

Mereven bámulok Álmélkodó rosszallással, Arra, mi nem tetszik. * Lehetetlen az, mit Én nem tudok megcsinálni. Rosszak, körülmények. * A hideg kávémat Iszom, nem megyek

Teljes bejegyzés »

ELSZÁNT EMBER

ELSZÁNT EMBER Egy kiváltság szorong, Bennem a düh forrong. Elnyúlnék egy vágyon, Vezess felé lábnyom. Szorongásom kiváltság, Elkerülni nagy bátorság. Halhatatlanok hordaléka, A tudás maró

Teljes bejegyzés »

Majd nászt ülünk!

A halál már, a lépcsőkön lefelé jön, szinte érzem… Bármit tesz is azonban, nekem ő még biz’ nem a fékem. Mi ketten majd valódi, nagy

Teljes bejegyzés »