Nem tudom, honnan jön néha a gondolat,
hogy tollat ragadva verset írjak….
Nem tudom, mi az az erő
mely időnként fegyverként tör elő…
Önmagam pusztító fegyvere …
az elmét megkérdőjelezve
számonkér….kínozza szívemet…
Gyengepontomra lépve támadja érzelmemet….
Érzed??? Látod???? Múlik az idő!!!
Ugye fáj? Hála…mondja gúnyosan az eltipró erő…
Földbe döngöl…fáj…elhagyott az értelem,
győzött felettem a fojtogató érzelem…
Elmúlás….emlékek…hiány…félelem…
Nyomasztó üresség, fájó érzések…
Értelmét veszti minden, mi kézzel fogható,
az idő az egyetlen, mi soha nem pótolható.
Debrecen, 2020. december 7.

Author: Rácz Anita
Rácz Anita az Irodalmi Rádió szerzője. Rácz Anita vagyok. Budapesten születtem 1971-ben. Jelenleg Debrecenben élek az engem mindenben odaadóan támogató párommal. Gyermekkoromtól kezdve a természet csodái vettek körül. Édesapám katonatiszt volt, gyakran kapott áthelyezést egyik településről a másikra. Így Magyarország szebbnél szebb tájait ismerhettük meg szüleimmel és nővéremmel. Édesanyám legtöbbször olyan munkaköröket töltött be, amelyek otthonról voltak végezhetők, ezért folyamatos támogatást kaptam tőle ahhoz, hogy a művészet világában lehessek. Gyermekkorom éveit színjátszó körök, versmondó versenyek, énekkarok tették színessé. Majd fiatal felnőttként két csodálatos fiam adott fantasztikus éveket. Később unokám is megérkezett, aki fizikailag távol van tőlem, de lélekben mindig közel. 2003 óta magyarnóta énekesként is tevékenykedek. A versírás is ekkor lopta be magát az életembe, lehetőséget adva érzéseim, gondolataim kinyilatkoztatására. Néhányat megzenésítettem és elénekeltem a kedves közönségnek. 3 éve vágyat éreztem a festés művészetéhez is, így ma már az ecset, a vászon, a ceruza is helyet kap az életemben. Ez év tavaszán böngésztem az interneten és rám mosolygott egy pályázati kiírás az Irodalmi Rádió szervezésében. Heves szívdobogást éreztem és szinte az utolsó pillanatban, de sikerült jelentkeznem. Nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek. Mindenkinek kívánok szívből jövő csodás gondolatokat és bízom benne, hogy lesz, akinek örömöt tudok szerezni alkotásaim valamelyikével.