Szavakba kéne önteni mit érzek, de csak kavarognak
gondolataim, mint örvénylő lefolyóban a szennyvíz.
Ilyen lehet a holtak tülekedése a tisztító tűz felé
megváltásért, törve, zúzva – múlna már lelkükből a kín!
A jajszó mélyről fakad, és nem tör elő. Túl régi már
a seb, melyből ered. Gyógyír, ellenszer, bármi, amivel
csak egy pillanatra is… de nem. Ezt ebben a létben
gyógyítani nem lehet. Fáj a kérdés: Hol rontottam el?
Mint a fogmosás után a víz, ez is lemegy a lefolyón.
Felveszem a hálóingem. A paplan, mint hűs érintés
körbeölel, helyetted. Éberen fekszem, már nem akarlak
mindenáron. Lassan jobbra nézek, felkavar a felismerés:
alszol. Legalább te nyugodt vagy, hiszen már nem szeretsz.
Author: Apor Kata
Apor Kata az Irodalmi Rádió szerzője. Kaliczka Katalinnak hívnak. 1964-ben születtem. Romhány, a szülőfalum egy kis nógrádi település. Már hat évesen baba helyett a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek könyvvel járkáltam, amíg ki nem olvastam. Aztán, ahogy kell sorban jöttek a pöttyös könyvek, indiánosak, krimik, majd a szépirodalmi művek. A falusi könyvtárban csaknem minden könyvben ott díszelgett a nevem. Az ünnepélyeken én voltam a versmondólány. Majd nyolcadikban az irodalom tanárnőm négyest adott magyarból év végén. Azzal indokolta, hogy a nagyvárosban, ahová továbbtanulni készültem (Budapesten), leendő tanáraim biztosan nagy követelményeket támasztanak, nehogy szégyent hozzak rá! Ezzel nem értettem egyet, de az biztos, hogy jó pedagógus volt, mert soha ötöstől rosszabb jegyet nem kaptam a középiskolában. A JIBRAKI Színtársulat örökös tagjaként végeztem. Bár magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni, nem vettek fel a főiskolára. Dolgoztam, férjhez mentem, gyerekeket szültem. Két lányt. A nagy harminchárom éves, fotómodell, a kicsi harminc éves, festőművész tanár. Én a papír-írószer üzletben találtam meg a hivatásom. Ott foglalkozhatom gyermekkel, felnőttel egyaránt. Természetesen az irodalom, a kreativitás jegyében. Vezettem színjátszó szakkört, országos harmadik helyig jutottunk. Most Budapesten vezetem az üzletem, az ajtaján cserélgetem a gyerekverseket a gyerekeknek, a novellákat a felnőtteknek, legalább hetente. Nagy örömömre olvasgatják, és szeretik....
