Férjhez megy az ősz
hozzá megy a télhez,
gratulálnak neki
erdőlakó népek.
Ünnepi színt rendelt
ágakon és bokron,
rég lehullott termést
az ünnepi csokron.
Felölti magára
ezer szín palástját,
pók szőte fátylát
kopasz fák tartják.
Hosszú ruháját húzza
simítja anyja arcát,
s ő feléje nyújtja
magasztos karját.
Utoljára ölelé
hajadon lányát,
majd megigazítja
égi koronáját.
Csendes esőt hint
utána az apja,
nem szór villámot
csak megsiratja.
Oltár elé érnek
szól is már az ének,
boldog lesz az élet
ameddig ők élnek.
Author: Körmendi Rita
Körmendi Rita az Irodalmi Rádió szerzője. Körmendi Rita vagyok, férjemmel és két gyönyörű gyermekemmel Martonvásáron lakom. Valamivel több mint 9 évig Németországban éltünk, 2021 áprilisában költöztünk vissza Magyarországra. Bácsalmáson születtem. Mottóm: Amikor festek, a szívem vezeti az ecsetem, amikor írok, a lelkem fogja a tollam. Már egészen kisgyermekkoromban jelentkeztek nálam a művészetek jelei. Sajnos az élet nem úgy ítélte, hogy ezen a pályán induljak el akkoriban, mégis az élet visszaterelgetett a festészet, a költészet útjára. Első versemet 10 éves koromban írtam, amit soha nem mutattam meg senkinek. Majd egy családi tragédia hatására 14 évesen kezdtem igazán verseket írni, iskolai pályázaton részt venni. Elég fiatalon rám talált a nagybetűs élet, így a rengeteg tennivalóm mellet kimaradt a művészet. Majd hosszú évek után 2013-ban kezdtem el festeni vászonra, autodidakta módon fejleszteni kezdtem magam, de inkább ötleteket, ihleteket merítettem az internet világából, a rám ható hatásokból, érzelmekből, a körülöttem élő természetből. Első festményeim közül egy-egy kiskereskedő kirakatába került. Első kiállításom egy kézműves piacon (Kunst-Handwerkt Markt Nördlingen) volt, Németországban, ahol két alkalommal is megmutattam portékámat a nagyközönségnek. Első önáló kiállításom egy kedves barátom ajánlására Burgauban (Németország) a Theraphi Zentrum-ban volt. Ez után bátorságot merítettem és felvételt kértem a Günzburgi Off-Art társulathoz, ahol tag voltam...