Rózsa Iván: Az élet sötét és fényes oldala
Szagok és illatok
Üzletnek, pénznek nincs szaga, de a rózsa mindig illatos!
Inkább
Inkább legyen a kezed véres, mintsem ótvaros?
Villamos
Óvatosan vezess idegen helyen, nagyvárosban; ha szülővárosodban nincsen villamos!
Budi-büdi
Ha sokáig trónolsz az illemhelyen, a végén még budi-királynak képzeled magad!
Csend
Vészjósló csend az, amikor egy süketnéma magában beszél…
Panasz
Van, aki nagyon szeret valamire panaszkodni, így boldog. Ha megszűnne ez a valami, boldogtalanná válna, ezért inkább fenntartja panasza okát…
Ketrec
A ketrecben született, ketrecbe zárt, ketrecre szánt ember, ha kinyitják a ketrece ajtaját, inkább bent marad, s ketrecben éli le életét…
A szabadság illata
A szabadság illatát érzed, mikor megszabadultál összes ketrecedtől: immár nem veszíthetsz semmit. Legfeljebb az életed…
A hóhér
Még a hóhér is szereti az áldozatát! Kivégezni…
Víz és víz?
Ha átérezted már a tenger hatalmát, élvezted öbleinek szépségeit; akkor ezután nem szívesen úszol állott vízben, illetve dagonyázol pocsolyában. Hacsak nem az életben maradásod a tét…
Az élet sötét oldala
Mindennek van jó és rossz oldala. Akkor van baj, ha mindkét oldal sötét…
Fény az élet sötét oldalán
Kitelepítés, lakosságcsere közben vagy Hortobágyon, tán még koncentrációs táborban vagy gulágon is születtek szerelmek…
Fényes oldal: vége
Legnagyobb gazdagságban, jólétben is tönkremehetnek kapcsolatok, melyek valószínűleg eleve erre voltak ítélve.
Szemek
Lehunyom a szemem, és látom a jövőt. Kinyitom a szemem: és az egyikkel élet-örömöket látok, a másikkal viszont pusztulást. Mármost csukjam vagy nyissam?!
Budakalász, 2021. július 17-18.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
