PILLANATKÉP
.
Álltál a folyosón. az őszi nap fénye
a megkönnyebbülés szárnyán ért a résbe,
az idősebb tündér feddő szeretete
vett körbe hirtelen… sokat élt tenyere
gyengéden suhant meg arcod bababőrén,
halványan átláttam lelkem viselt könnyén,
hogy szemérmes mosolyod mögé elrejtve
évek fájdalma csillog barna szemedbe’…
.
Szívem mélyén
.
őriznélek
rejtenélek
védenélek
.
minden rossztól
minden gondtól
.
ha lehetne!
Pécs, 2015.09.26.
Author: Ollmann Anasztázia
Ollmann Anasztázia az Irodalmi Rádió szerzője. 1976-ban születtem Pécsett.A Pécsi Tudományegyetemen 2001-ben orvosi diplomát szereztem, 2006-ban belgyógyász szakorvos lettem.Még hatodéves egyetemista koromban ismertem meg páromat, Józsit, akivel a 2007-es szántódi alkotótáborban is együtt nyaraltunk, 2008 tavaszán pedig megszületett a fiunk, Armandó. Ez a kapcsolat sok versem ihletője is.2016-ban háziorvosi szakvizsgát tettem, majd úgy döntöttem, hogy tanulni jó és érdemes. Beiratkoztam a Bölcsészettudományi Karon pszichológia szakra, az alapképzést befejeztem 2020-ban, jelenleg a Szegedi Tudományegyetemenpszichológia mesterszakos levelező hallgató vagyok.Közben háziorvosként és belgyógyászként dolgozom, kedvelem a kreatív dolgokat és a kézműveskedést, s nem utolsósorban az irodalmat.Tizenéves korom óta írok verseket és novellákat, remélem, sikerül ezzel valami értéket közvetítenem és megörökítenem az utókor számára is...
