Hajnal dereng, s fényt, hasit az égen,
csalatva a majdani álmokat.
Szenvedésből támad föl az élet,
és kényszerítő réme kárhozat.
Talán szerettelek, hiú remény,
és ezért törted szét a vágyakat.
Ringó kebled, szűz öled telve még,
Vágyott, hisz emberé válás útja.
Lélek még igaznak hisz, hát remél.
A kereszt alatt lehet még csoda.
Hát legyen! Ha végzetem utolér,
E perc az utolsó, a lét oda.
Itt az ébredés, nincs már mit tennem,
hazug mind, a sírás, és a bánat.
Hidd el, rajtunk nem segít a kétely,
szertetöredeznek hazug szavak.
Apró szilánkjuk rág, mint a métely,
omló vakolatként peregnek csak.
Szűnni nem akaró akarásod,
engedje el most kezem, vagy soha!
Pirul az arc, ha szeretőt játszod,
csalfa ábránd maga a Golgota.
Márvány arcodon könny ne látszódjon,
fénye törik, tisztasága oda.
Álmodhatnálak újra szerelem,
holnap húrjain lengő gondolat.
Magamba rejtve csendben, szelíden.
örökre! El nem tűnő pillanat.
Hamis hit, és öröm nem kell nekem,
áldjon Isten, és menj el kedvesem.
Author: László Sándor
László Sándor az Irodalmi Rádió szerzője. László Sándor néven anyakönyveztek. 67 évvel ezelőtt voltam olyan bátor, hogy színre lépjek… Az első jelentősebb szerepeim helyszíne Budapest, ahol megtörtént a fenti esemény. Az első zsengék megírása után igen hosszú időre elhallgatott bennem a múzsa… Hosszú-hosszú időn keresztül a Fővárosi Tűzoltóságnál a szirénázó piros autók, majd a Ferihegyi reptéren a magasba repkedő repülők közelében dolgoztam tűzoltóként. Már ebben az időben színeseket, rövid riportokat írtam munkatársaimról, sportolókról a "Tűzvédelem" című szakmai újságba. Meséket, novellákat viszonylag későn, idősebb korban kezdtem írni. 2016-ban jelent meg "A manó meséi - A csodálatos utazás" című könyvem, majd "A mohavárosi döbbencsek" címmel a következő mesekötetem. Antológiákban versek, novellák. Jelenleg Pest közelben, Maglódon élek, közel a természethez. Négy, asszonnyá növekedett leány és egy serdülő fiúgyermek édesapjaként. Mostanában igen gyakran hangzik el „nagyapa” a körülöttem mindig vidáman zsivajozó gyermekek szájából. A vidáman kacarászó önfeledten játszó unokáim szájából.