Egy megtört szívű “kolleginának”

 

Ha nem vagy velem, szürke a világ,
nem süt már a nap, deresek a fák.
Hűvös a szél és hideg az óceán,
megdermed a lelkem, csak kereslek némán.

Botorkál a lábam, sötétben kószálok,
keresek egy álmot, de csak bút találok.
Fázom a hidegben, elveszett vagyok,
nem találom helyem, mert magányos vagyok.

A remény éltet csak, de türelmesen várok,
mert hiszem, hogy az utunk közös e világon.
Néha távolodunk, egymást nem is látjuk,
de tudjuk, hogy a másik sóvárog utánunk.

Aztán egy szép napon kiderül az ég,
egymásra mosolygunk s minden szép, mint rég.
Megfogod a kezemet szorosan, bíztatón,
együtt megyünk tovább nem is kell eskü szó.

De ha nem így lenne, a világ úgy is forog,
az idő elmossa a felleget és gondot.
Megmarad pár emlék s majd arra gondolok,
célja volt annak, hogy utunk találkozott.

Több lettem és jobb s bár keserű a lecke,
minden perc megérte, de elmúlt örökre.
Felemelem fejem s meglátom a napot
és a világ újra verőfényben ragyog.

Tudok mosolyogni, nevetni, szeretni,
új álmot álmodni és azt megkeresni.
Mert megtalálom végül az igazi párom,
aki egy lesz velem s boldog lesz világom.

Beck Emese
Author: Beck Emese

Beck Emese az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Emesének hívnak és egy baranyai kisvárosban, Komlón élek. Közel negyven éve ügyintézőként dolgozom egy jogi területen működő magánirodában, amit nagyon szeretek. Kedvenc időtöltésem az olvasás és gyengém, hogy a könyveket birtokolni is akarom. Nincs kedvenc műfajom vagy szerzőm, de természetesen vannak kedvenceim. Írni csak kedvtelésből és közeli barátaim szórakoztatására kezdtem, de pár éve nekiláttam a bakancslistám teljesítésének, mely ugyan néha változik, de a saját könyv megírása mindig is szerepelt rajta. Lányom mindig ösztönzött az írásra, de soha nem volt bátorságom kilépni közönség elé és megmérettetni magam, azonban az idei évben úgy éreztem próbát kell tennem, így pályáztam az Irodalmi Rádió Bálint-napi szerelmes vers pályázaton és legnagyobb meglepetésemre és még nagyobb örömömre alkotásom bekerült az antológiába. Ez után érkezett a felkérés részemre, hogy legyek állandó blogszerző. Kicsit félve vágok bele, mert írásaimmal nem akarom megváltani a világot, nem akarok örök érvényű nagy igazságokat megállapítani, csupán szórakoztatni szeretnék, megnevettetni az olvasót, elgondolkodtatni azon, hogy másoknak sem csupa boldogság az élete és elterelni egy rövid időre a gondolatait a saját gondjairól. Főleg prózát írok, de a pályázat óta – saját magamnak is hihetetlen – felfedeztem, hogy versben néha könnyebben fejezem ki a gondolataimat. Történeteket kitalálni nem...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doktor bácsi

Doktor bácsi   Doktor bácsi gyere gyorsan, Hogy elmondjam fáj a torkom,, Varázsolj hát nekem mesét, Gyógyítsa meg nép gyermekét!   Adjál nekem útmutatást, Miként

Teljes bejegyzés »

Mièrt hangtalan

Miért hangtalan, miért csak szemeddel mondod, nem jó ez így, Már réges-rég nem azt csináljuk, amit szeretnénk. Átverjük magukat, hogy ez csak ideiglenes. Minden mi

Teljes bejegyzés »

BÉKE

BÉKE Belenézek a tükörbe ha mosoly néz vissza a lelkembe Édes álomba szenderít tündérvilágba elrepít Keresem a boldogság kútját szomjam oltva békémet meglelhetem Elérhetem s

Teljes bejegyzés »

A legnagyobb a szeretet

A legnagyobb a szeretet. A legek világában élünk Versenyzünk és ha csúcsra érünk Diadalmasan széttekintünk Az egész világot a lábunk előtt véljük Pedig csupán egy

Teljes bejegyzés »

ÉRKEZIK AZ ŐSZ

Érkezik az ősz múlik a nyár, Ám, Nap forrósága még átjár. Még lüktetve mutatja magát, Majd a hűvös ősz köszönt ránk.   Erdő szín kavalkádban

Teljes bejegyzés »