Negyedik ecloga

Pásztor: Nagy Jupiter kegye véled!
Költő: Véled is, őszhaju pásztor!
Régen láttalak erre, mi szél fújt most ide, mondd?
Pásztor: Szőke juhnyájam sót követel, úgy égnek a vágytól.
Véres a szarvuk, az egyik a másnak mind nekiront.

Költő: Mintha a városi polgárt írtad volna szavakba,
Szintúgy tépi-cibálja az ember az emberi fajt,
Már csak a gyűlölet élteti, válván egyre vadabbra,
Nem hallhatsz soha mást csak a szitkokat, ócska kacajt.

Pásztor: Elborzasztanak ím szavaid, mire véljem e lármát?
Elharapózott ennyire már ez a külhoni kór?
Úgy gyere vélem, vesd le a félelem ostoba jármát,
Vár odafönt hegyi rét, patakok, menedék, juhakol…

Költő: Hidd el, a kór csak a kezdet, a végzet az ember, a hitvány,
Képtelen összefogódzni, nem élteti már szeretet,
Mind maga érdekeit szaporítja, a lelke koholmány:
piszkos dolgaihoz csak az önzés ad keretet.

Pásztor: Hallottam, sok a rémhír, rágalom, ostoba pletyka,
Úgy hiszem, ezt mind félelem élteti: rút a halál.
De sok jó ember is él itt, pestis, vérhas és lepra
Nem süllyeszti le őket: a jóság újból útra talál.

Költő: Bölcs öreg, áldjanak istenek, élj meg még ezer évet!
Vidd fel a sódat a hegyre, a pásztori nép odavár.
Én maradok, mert nem futamodhat most meg a lélek,
Dúlhat a vírus, ölhet a rosszkedv: eljön a nyár!

2020. április-május

Fogarasy Attila
Author: Fogarasy Attila

Fogarasy Attila az Irodalmi Rádió szerzője. 1957-ben születtem Budapesten. Értelmiségi családból származom, édesanyám könyvtáros, édesapám tanár, könyvtáros és helytörténész volt. Általános és középiskolába Pilisvörösvárott jártam. 1980-ban szereztem oklevelet a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. Végzettségem: magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár és könyvtáros. 40 éven át dolgoztam tanárként és könyvtárosként. 2022-ben megyek nyugdíjba. Jelenleg felmentési időmet töltöm. Újságírással, újság- és könyvszerkesztéssel a rendszerváltás óta foglalkozom. Szerkesztője voltam a Szentiváni Újságnak, a Vörösvári Újságnak, a Magyar Sportlövésznek és a Természetbarát Híradónak. 1993-ban OPUS néven regionális irodalmi-kulturális folyóiratot jelentettem meg Pilisvörösváron és környékén. Az elmúlt 30 évben 30 könyv írásában, szerkesztésében és nyomdai előkészítésében vettem részt. Ezek nagyrészt Pilisvörösvárról és Pilisszentivánról szóló honismereti, helytörténeti kiadványok és iskolai évkönyvek. 2008-ban indítottam el az „Otthon a világban” című honismereti könyvsorozatot. Jelenleg a sorozat 10. kötetét szerkesztem „A Pilisi-medence bányászata” címmel. Újság- és könyvszerkesztői tevékenységemért 2015-ben „Pilisvörösvárért” emlékéremmel tüntettek ki. Alapító tagja vagyok a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesületnek, vezetője a Pilisvörösvári Honismereti Klubnak, tiszteletbeli tagja a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttesnek. Verseket gyerekkorom óta írok. Költőként rendszeresen szerepelek a nagyobb városi ünnepségeken. A legtöbb versciklusom, verseskötetem csak online olvasható. Ezek a következők: Bölcsőnk és sírunk, Magyarország (2013) Ötsorosok Magyarország egykori vármegyéire Képek és haikuk (2014) Haikuk Imre...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A legnagyobb a szeretet

A legnagyobb a szeretet. A legek világában élünk Versenyzünk és ha csúcsra érünk Diadalmasan széttekintünk Az egész világot a lábunk előtt véljük Pedig csupán egy

Teljes bejegyzés »

ÉRKEZIK AZ ŐSZ

Érkezik az ősz múlik a nyár, Ám, Nap forrósága még átjár. Még lüktetve mutatja magát, Majd a hűvös ősz köszönt ránk.   Erdő szín kavalkádban

Teljes bejegyzés »

ÉGI SZIVÁRVÁNY

Hol eső után felragyog a Nap, Az eltűnő felhő fátyla alatt, Mint egy királyi trón jelenik meg, A szivárvány gyémánt fényeiben.   Félkörívben ragyog az

Teljes bejegyzés »

Mesés hársfavirág

Edit Szabó : Mesés hársfavirág Nem tudom én,hogy hányan kellünk, a hatalmas törzsét átöleljük, régi családi ház udvarán terebélyesen magaslik hársfánk. Évtizedek sodrásában élt, több

Teljes bejegyzés »

Álmaimban látlak még

„Hogyha képzeletnek szárnyain” visszarepülhetnék a múltba, veled utaznék hazánk szép tájain, hidd el, boldogok lehetnék újra.   Mióta magam maradtam, múltunk kisért. Mondd: mit és

Teljes bejegyzés »

Tükrömbe néztem

Edit Szabó : Tükrömbe néztem Bele nézek a tükrömbe, néha olyan girbe-görbe, épp hogy odapillant szemem, képben vagyok,ott egy ember! Ember,kinek mély a lelke, ember,kinek

Teljes bejegyzés »