Madárdal ébred és messze száll,
átölel féltve a napsugár,
ábrándos, felhős a végtelen,
színekre bomlik a láthatár.
Felzúg a harang, tán válaszol,
hangja a szellővel átkarol,
madárdal szökken a zöldellő,
lombjukat megrázó fák alól.
Kápolna csendjében halk szavak,
suttogva imákat mondanak,
sóhajuk szelíden messze száll,
megőrzik titkukat hűs falak.
Két ember tétován ácsorog,
Istennek áldása ránk csorog,
néma teremben egy orgona,
hallgatag, megkopott padsorok.
Nyitott könyv, sorsok és életek,
fohásszal kérik az életet,
remegő kézzel írt árva szó
szívünkbe sebeket égetett.
Halljuk a betegek halk szavát,
Istenhez mondunk mi is imát,
könnyeket nyelünk csak szótlanul,
lelkünkre megáldott csend borul.
Author: Éles Anett
Éles Anett az Irodalmi Rádió szerzője. Tatabányán születtem, itt is élek. Tízévesen kezdtem el írni, és első verseim közül néhány be is került egy akkori gyermekirodalmi folyóiratba. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán végeztem, és annak idején újságírónak készültem, azonban az életutam másfele kanyarodott el, ezért egy ideig nem is foglalkoztam az írással. Gyermekeim születése inspirált ismét alkotásra, nekik szóló verseimet követték hamarosan a felnőtteknek szóló írások is. 2007-ben adták ki ifjúsági regényem, amelyet – nagy örömömre – néhány általános iskola felvett az ajánlott olvasmányok közé. Legújabb önálló verseskötetem szintén gyermekeknek szól. Eddig huszonkét antológiában jelentek meg felnőtteknek szóló verseim, illetve novelláim. 2013 óta vezetek egy vámmal, logisztikával foglalkozó céget a férjemmel, és egy üzlettársunkkal közösen. Mellette – természetesen – mindig szakítok időt az írásra is.
