Harag levél

Harag levél.

Írta: Egyed-Husti Boglárka

Kedves Balázs!

Haragszom rád. Nagyon. Remélem tudod. Nem kellett volna azt tenned, amit tettél magaddal. Hogy engem is belekevertél. Emiatt egy életre nyomorékká tettél. Miért bántottad magad?

Kedves Tamás!

Haragszom rád! Nagyon. Remélem tudod. Narcisztikus, önző embernek tartalak. Akit csak saját magát élteti. A szavaid mai napig bántóan hatnak. Azóta is visszhangoznak a lelkembe. Elhitetted velem, hogy értéktelen vagyok, hogy nem lehet szeretni engem, hogy undorodik tőlem mindenki.

Kedves Miklós!

Haragszom rád! Nagyon. Remélem tudod. Szerettelek. Ott voltam melletted. Azt hittem elég lesz. Azt hittem kellek neked. Becsaptál, meggyaláztál és összezavartál teljesen.

Kedves Krisz!

Haragszom rád! Nagyon! Remélem tudod. Túl fiatalon mentél el. Túl sok mindent dobtál el magadtól. Mond megérte?

Kedves Zoli!

Haragszom rád! Nagyon! Remélem tudod! Sosem nyíltán meg nekem őszintén, sosem beszéltél az érzéseidről. A lelked kellett, de az sosem adtad. Falt húztál magad köré.

Kedves Lélek!

Haragszom rád! Nagyon! Ugye tudod! Viszont megértelek. Mert nélküled nem az az ember lennék, aki ma vagyok.

Vége

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »

Bujaság

Bujaság Isten özönvízzel súlytotta a bűnös emberiséget, mert elhagyva az Urat bűneivel elvesztett minden társas szépséget A bűnös nemi vágyakozás a tisztaság elleni támadás s

Teljes bejegyzés »