Hárman ültünk az asztalnál

Hárman ültünk az asztalnál körbe.
S beszélgettünk körbe-körbe.

Szavak formáltak részt,
Majd a mondatok egészt.
A történet festett egy életet,
A gyermekkori énedet.
Láttam könnyet s félelmet,
Kábult gyermeki lelkedet.
Láttam az önzést kegyetlen eszköznek,
Egy üveg vodkát csendes babysitternek.
Láttam magányt s néma éveket,
Fejlődésben megrekedt gyermeket.
Láttam sötét eget,
Félelmetes útvesztőket.
De láttam egy Csillagot,
Fénye csak úgy ragyogott.
S láttam a Reményt, a Szeretet s a Hitet
Amit Isten hozott el Neked.

Hárman ültünk az asztalnál körbe.
S beszélgettünk körbe-körbe.

Kovács Margit
Author: Kovács Margit

Kovács Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kovács Margit vagyok. Budapesten élek és dolgozom. Az írás régóta foglalkoztat, de mindig csak magamnak írtam. Azt tapasztaltam, hogy azokat a dolgokat, amik bennem vannak, akár jó akár rossz érzések, gondolatok, jobb leírni, mint beszélni róla. Majd egy idő után mindig kidobásra ítéltem az írásaimat, mert úgy gondoltam, hogy nem jók. De néhány hónapja úgy döntöttem, hogy nem válok meg attól, amit leírtam. Nagy lépésre is elszántam magam, indultam a Valentin 2021. pályázaton. Ez hatalmas lépés volt tőlem, mert tudom, hogy van mit tanulnom, fejlődnöm, de azt hiszem ebben a közösségben ez menni fog.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

2 válasz

  1. Gyönyörű szép vers köszönöm könnyet csalt a szemembe!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »

Hétköznapok… szilánkokban

Mereven bámulok Álmélkodó rosszallással, Arra, mi nem tetszik. * Lehetetlen az, mit Én nem tudok megcsinálni. Rosszak, körülmények. * A hideg kávémat Iszom, nem megyek

Teljes bejegyzés »

ELSZÁNT EMBER

ELSZÁNT EMBER Egy kiváltság szorong, Bennem a düh forrong. Elnyúlnék egy vágyon, Vezess felé lábnyom. Szorongásom kiváltság, Elkerülni nagy bátorság. Halhatatlanok hordaléka, A tudás maró

Teljes bejegyzés »

Majd nászt ülünk!

A halál már, a lépcsőkön lefelé jön, szinte érzem… Bármit tesz is azonban, nekem ő még biz’ nem a fékem. Mi ketten majd valódi, nagy

Teljes bejegyzés »