Madárka billeg a hűs avarágyon,
elsuhan, megpihen szilvafa ágon,
a csodaszép éneke mennyekig ér,
és hullik, csak hullik a sárga levél.
Bronzhajú bokrok becézik a fákat,
vérvörös napkorong fest aranyágat.
A pillanat lebben: az erdő mesél,
és hullik, csak hullik a sárga levél.
Szívdobbanásokkal lüktető percek
emlékét őrzik a hallgatag kertek,
és harmatcsepp könnyeket szárít a szél,
mert hullik, csak egyre a sárga levél.
Az órák folyton csak sietnek messze,
nappal után lomhán baktat az este,
a sok csodás pillanat messze kísér,
de hullik, csak hullik a sárga levél….
Hogyha majd egyszer ősz alkony hoz árnyat,
hó lepi majd be a szilvafa ágat,
egy apró kis sírhalmon a szél zenél,
s békében szunnyad ezernyi levél.
Author: Éles Anett
Éles Anett az Irodalmi Rádió szerzője. Tatabányán születtem, itt is élek. Tízévesen kezdtem el írni, és első verseim közül néhány be is került egy akkori gyermekirodalmi folyóiratba. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán végeztem, és annak idején újságírónak készültem, azonban az életutam másfele kanyarodott el, ezért egy ideig nem is foglalkoztam az írással. Gyermekeim születése inspirált ismét alkotásra, nekik szóló verseimet követték hamarosan a felnőtteknek szóló írások is. 2007-ben adták ki ifjúsági regényem, amelyet – nagy örömömre – néhány általános iskola felvett az ajánlott olvasmányok közé. Legújabb önálló verseskötetem szintén gyermekeknek szól. Eddig huszonkét antológiában jelentek meg felnőtteknek szóló verseim, illetve novelláim. 2013 óta vezetek egy vámmal, logisztikával foglalkozó céget a férjemmel, és egy üzlettársunkkal közösen. Mellette – természetesen – mindig szakítok időt az írásra is.