Behajol az ablakon a fény, hogy lássalak,
gyönyörű arcodra reggel ráfekszik a nap.
Csend van még, és csak a bágyadt pirkadat túrja
arany ujjakkal tincseid újra meg újra
homlokodon.
Nézlek. Az idő is megáll, a másodpercek
mellénk bújnak, nem sietnek. Én csak figyellek.
Egy vidám madárdal surran közénk a fáról,
és egyszerre lesz minden oly közel és távol.
Gondolkodom.
Hogy férhet a pillanatba millió emlék,
s a tíz évvel ezelőtt, hogy lehet nemrég?
Hogy úszhat egy egész tenger egy harmatcseppben,
és mondanom, mint lehet, hogy szeretlek, szebben?
Nem is tudom.
Talán csak nézlek. Köszönöm a nap sugarát,
a tavaszi szellő borzolta bozontos fát,
melyről a perc madárdal szárnyon közénk repült,
és forró ölelésedre a hajnal csendje ült.
Én hallgatom.
Author: Éles Anett
Éles Anett az Irodalmi Rádió szerzője. Tatabányán születtem, itt is élek. Tízévesen kezdtem el írni, és első verseim közül néhány be is került egy akkori gyermekirodalmi folyóiratba. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán végeztem, és annak idején újságírónak készültem, azonban az életutam másfele kanyarodott el, ezért egy ideig nem is foglalkoztam az írással. Gyermekeim születése inspirált ismét alkotásra, nekik szóló verseimet követték hamarosan a felnőtteknek szóló írások is. 2007-ben adták ki ifjúsági regényem, amelyet – nagy örömömre – néhány általános iskola felvett az ajánlott olvasmányok közé. Legújabb önálló verseskötetem szintén gyermekeknek szól. Eddig huszonkét antológiában jelentek meg felnőtteknek szóló verseim, illetve novelláim. 2013 óta vezetek egy vámmal, logisztikával foglalkozó céget a férjemmel, és egy üzlettársunkkal közösen. Mellette – természetesen – mindig szakítok időt az írásra is.