Tövisbetűk

Fájdalmas tüskékből szép rózsát nevel,

fátyolos hangon szakad sóhaja fel,

napfényt álmodik a sötét felhőkre,

és fáradtan köp a szürke cipőre.

Mennyit kibír.

 

Dörzsöli, hátha lesz még némi fénye,

csak szemében él féltett reménye,

és megcsillan lelke megannyi kincse,

arcába hullik kócosan a tincse.

Sebesen ír.

 

 

Serceg a toll, sebeket ejt a lapon,

tövisbetűket karcol a fájdalom.

Egy csepp lehullik, a lelkének gyöngye,

a tinta összefut, hullik a könnye,

annyira sír.

 

 

Alkonyat izzik, selyem brokát

öleli át a napkoronát,

bízni kellene, hinnie még,

bíbor színekben játszik az ég.

Arcán a pír.

 

 

A betűk csak gyűlnek, egymást ölelve,

fáj még, de érzi, hogy könnyebb a terhe.

Vad hajtás, tüskéből szomorú szóra

a szívéből vérzőn nyílik egy rózsa.

Gyógyító ír.

Éles Anett
Author: Éles Anett

Éles Anett az Irodalmi Rádió szerzője. Tatabányán születtem, itt is élek. Tízévesen kezdtem el írni, és első verseim közül néhány be is került egy akkori gyermekirodalmi folyóiratba.  A Budapesti Tanítóképző Főiskolán végeztem, és annak idején újságírónak készültem, azonban az életutam másfele kanyarodott el, ezért egy ideig nem is foglalkoztam az írással. Gyermekeim születése inspirált ismét alkotásra, nekik szóló verseimet követték hamarosan a felnőtteknek szóló írások is.  2007-ben adták ki ifjúsági regényem, amelyet – nagy örömömre – néhány általános iskola felvett az ajánlott olvasmányok közé. Legújabb önálló verseskötetem szintén gyermekeknek szól. Eddig huszonkét antológiában jelentek meg felnőtteknek szóló verseim, illetve novelláim. 2013 óta vezetek egy vámmal, logisztikával foglalkozó céget a férjemmel, és egy üzlettársunkkal közösen. Mellette – természetesen – mindig szakítok időt az írásra is.  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem történik semmi

Ott ülök valahol, a parkban egy padon, nem történik semmi, lassan könnyem hullatom, előttem egy pár, kik csókot váltanak, eszembe jutottál, mikor még én csókoltalak,

Teljes bejegyzés »

Hadd éljek

Edit Szabó : Hadd éljek Engedd nekem még hadd éljek ! Hazánk gyönyörű kertjében, házunk szivárvány öleli, eső után ránk letekint. „Merre földeink terülnek”, kicsi

Teljes bejegyzés »

Az erdő titkai

Ősszel a Bakony a legcsodálatosabb. A fák roskadoznak a barna és a sárga levelek tömkelegétől. A nyílásokon bekandikáló napsugár diadalittasan világítja meg a színeket. Olyan

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Menedék /csend-álomkép/

Adorján L. Zoé MENEDÉK A csend erdejében alattunk völgy terült, tejfehér ködben fürdött a táj, lassú eső szemerkélt. A pad várt ránk. Előbb leültem én,

Teljes bejegyzés »

Megyek feléd

Megyek feléd, napok, hónapok óta. Most, is, mint akkor, úgy jár az óra. Megyek feléd. Már nem számolom, hogy mióta pereg a homok ujjamon. Csak

Teljes bejegyzés »