Csak egyetlen bűnöm van.
Csak egyetlen bűnöm van: szeretlek.
De ez a bűn súlyosabb és egyre csak mérgesebb.
Csak egyetlen esélyt kérek! Csak egyetlen bűnöm van, de az Isten
nem bocsátja azt meg énnekem. Csak egy esélyt kérek!
Csak egyetlen bűnöm van. Perzsel? Végzetem.
Akarlak és síromig szeretlek.
Mélységes fájdalmam szavakban nem önthetem?
Csak egyetlen bűnöm van, de az nem megbocsátható.
Nincs esélyem.
Szeretlek.
Szeretni is foglak,
Akár hagyod akár nem.
Ma megint arcoddal álmodtam és nem halványulnak el a képek. Oly
boldog és édes volt minden pillatan, amit együtt töltöttünk.
Kérlek: csak egy esélyt kérek!
Csak egyetlen bűnöm van: szeretlek.
Örökké.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka az Irodalmi Rádió szerzője. Amit tudni kell rólam: Már kisgyerekként fogékony voltam az alkotásra, nagyon szerettem olvasni, a könyvek szeretete a mai napig elkísér. A gimnáziumban eléggé zárkózott voltam, kevés barátom volt, kerestem a vigaszt, a kiutat a magányosságból. Az akkori irodalom tanárnő mutatta meg nekem, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, és hogy próbálkozzak a verseimmel. Akkoriban antológiákba és más folyóiratokban küldtem el alkotásaimat, mellyel szép eredményeket értem el. Kaptam oklevelet és mindig biztatak arra, hogy folytassam ezt az utat. Eléggé kishitű ember vagyok, így abba hagytam nagyon sok időre az írást. Aztán idén márciusban a magánéletemben történt olyan dolog, ami bár negatív könyveltem el azóta, viszont olyan szelepek/csatornák nyitódtak meg a lelkemben, amiért hálás lehetek. Hiszen azóta foglalkozom komolyabban az írással és már nem csak verseket, hanem novellákat/regényeket is írok. Azt hiszem megtaláltam a hangomat, azt a műfajt, amiben talán otthonosan mozgok, és azok az emberek, akik megtiszteltek bizalmukkal, hogy ezeket a műveket elolvasták, mind ledöbbentek, hogy úristen te ilyet tudsz írni? Úgy gondolom ennél jobb dolog nem kell.