Hallgat az ország

Hallgat az ország

Hallgat az ország, csend ül a tájra,
némán száll le a cinke a fára,
onnan tekint szét kedves kis otthonán,
ott siratja el a vérbe fojtott csodát,
ott mereng a bizonytalan, bús jövőn el,
ott hallgat, s a némaság neki ott felel.

Hallgat a cinke, szárnya se rebben,
elhal a szél és egy ág se rezzen.
Ez itt a csendes dermedtségbe fagyottak földje:
nyögne a sebesült, a haldokló hörögne,
de elhallgat, amint a bitófára fölnéz:
egy bajszos úr kihűlt vállára ült le a szél.

Hallgat az ember, gyűlik a könnye,
de nem lesz mersze, hogy ki is öntse.
Gyűlik, csak gyülemlik benne a feszültség,
mert elnyomva ég mélyen minden fájó emlék…
Nem beszélhet arról, késő ősszel mit élt át,
pedig a súly, mint kés a zászlót, szinte széthasítja agyát.

Hallgat a Nap, és hallgat a Hold is,
tudják, szavuk volna csak üres frázis.
Tudják, nincs amivel a múltat kicserélhetnék,
már nincs. Mikor tehetett volna, fejét
a Corvin köz felé nem fordította a nagyvilág,
csak félvállról szólt pár szót, majd csendben odébb állt.

Hallgat a világ lesütött szemmel,
szemünkbe nézni jobb, ha most nem mer:
lássa, a rádió előtt a tömegbe lőttek;
hallja, Pest utcáin tankok dübörögtek;
tudja, verés, börtön, halál lett többszáz ember sorsa;
s bánja, a reményből nem maradt, csak egy széttépett torzsa…

Hallgat az ország, sírjai némák,
csendesen sír a kis cinkemadár:
siratja azt a boldog tizenhárom
napnyi örökre elvesztett szabadságot,
a fájó múltat, a kínok hallgatását,
a bizonytalan jövőt, a magyar örök sorsát.

Az 1956. október 23.-ai forradalom, és a leverését követő megtorlás emlékére.🕯

Cserni András
Author: Cserni András

Cserni András az Irodalmi Rádió szerzője. Cserni András vagyok, 18 éves érdi gimnazista diák. Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban kezdtem meg a 12. évfolyamot, ahol biológiát és történelmet tanulok emelt szinten, fakultációként. Írással ötödikes koromban kezdtem el foglalkozni, kezdetben versekkel, három éve pedig regényekkel is. Verseimmel sikereket is értem el iskolai- és egyéb pályázatokon, regényeim egyelőre nem jelentek meg. Az írás számomra több, mint egyszerű hobbi. Kikapcsolódás, kiszakadás a mindennapokból, próbálkozás mély gondolatok megértésével. Témáim változatosak, komoly erkölcsi kérdésektől kezdve történelmi eseményeken át személyes élményeimig.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Füge

Füge. Írta: Egyed-Husti Boglárka   Minden történet elkezdődik valahol és véget is valamikor. Füge története is ilyen. Sokáig nem is akartam megírni. Úgy voltam vele,

Teljes bejegyzés »

KÍNZÓ OLTALOM.

Ez az írás számomra azért jelentős, mivel ez volt az első, mint olyan, amit elküldtem egy pályázatra. A pályázaton akkor semmit nem értem el vele, ám a későbbiek folyamán bekerült két könyvbe, továbbá azonos címen színpadra is lett álmodva. Nem egy vidám történet, de úgy érzem roppant fontos, hogy minél többen elolvassák, mert tudomásom szerint a kint élő szabad embereknek fogalma nem volt, és most sincs arról, hogy mi, intézményekben élők mekkora jogfosztottságot éltünk át az elmúlt két évben.

Teljes bejegyzés »

KUTYMORGÓ

KUTYMORGÓ Ha az élet néha kemény, kérjél tőlem tanácsot, Soha nem hagylak egyedül, én vagyok a barátod. Napközben a házat őrzöm, néha tiszta unalom, De

Teljes bejegyzés »

Ábel vére az égbe kiált

Ábel vére az égbe kiált! Hány Kain született történelmünk során Megszenvedtünk, mire reggelre ébredtünk Ám friss reggelünk sem hozott békét nekünk Ábelként tengetjük megnyomorított életünk

Teljes bejegyzés »