Sohase

Sohase

Tudod, mostanában úgy éreztem, miközben gondolkodtam,
hogy zavart arcod azt tükrözi, csúnyán magadra hagytak.
És mintha úgy éreznéd, hogy erről beszélned nem lehet,
mert vannak olyan dolgok, mikről az ember nem szól sohase.

Hidd el, elég régóta ismerlek ahhoz, hogy már érezzem,
ha egy adott téma kissé kínos, vagy talán tabu teneked.
És ilyenkor tiszteletből tovább ezekről nem kérdeztem,
pedig tudtam, hogy magadtól te el nem mondanád sohase.

Igen, vannak dolgok, miket szavakba önteni nehéz,
mint Aphrodité árulása, meg hogy nálad járt a révész,
de különösképp lelkedből az a kis rész, mely fekete,
vagy legalábbis annak hiszed, így nem beszélsz róla sohase.

Nézz rám, testvér, bízhatsz bennem, hisz itt ülök most is melletted,
bármi bánt is, mondd nyugodtan, nekem kiöntheted szívedet!
Bírálatot, ítéletet egyszer se mondtam feletted
nincs miért félned, előttem titkolnod semmit se kell sohase!

Szemed pislant, kezed rezdül, szád némán rebeg valamit,
és egy könnycseppben gyűlik össze, amit el akarnál mondani.
De hiába szeretnéd s próbálod: torkod szorítja rémület,
és csak ennyit suttogsz halkan: Erről nem beszélek sohase.

Felállsz, s elmész, én meg itt maradok és csak magam elé nézek,
tűnődök. Mit rontottam el? Valami köztünk elromlott tán végleg?
Nem. Mentél már el így máskor is, s a vége mindig ennyi lesz,
hogy minden marad változatlan, és ezekről nem beszélünk sohase.

Másnapra meg el is tűnik a tegnapi búbánatod
s mintha mi sem történt volna, úgy köszönsz, beszélsz, mosolyogsz,
de belül még kétség gyötör. Vigyázz, mert egyszer végleg elmegyek.
s akkor már hiába mondanád, mert többé nem beszélünk sohase.

Cserni András
Author: Cserni András

Cserni András az Irodalmi Rádió szerzője. Cserni András vagyok, 18 éves érdi gimnazista diák. Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban kezdtem meg a 12. évfolyamot, ahol biológiát és történelmet tanulok emelt szinten, fakultációként. Írással ötödikes koromban kezdtem el foglalkozni, kezdetben versekkel, három éve pedig regényekkel is. Verseimmel sikereket is értem el iskolai- és egyéb pályázatokon, regényeim egyelőre nem jelentek meg. Az írás számomra több, mint egyszerű hobbi. Kikapcsolódás, kiszakadás a mindennapokból, próbálkozás mély gondolatok megértésével. Témáim változatosak, komoly erkölcsi kérdésektől kezdve történelmi eseményeken át személyes élményeimig.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tükrömbe néztem

Edit Szabó : Tükrömbe néztem Bele nézek a tükrömbe, néha olyan girbe-görbe, épp hogy odapillant szemem, képben vagyok,ott egy ember! Ember,kinek mély a lelke, ember,kinek

Teljes bejegyzés »

Kyrie eleison

Kyrie eleison Kyrie eleison Uram irgalmazz, irgalmazz a ma emberének Mert nem tudják, mit cselekedének,cselekedének Felforgatják a világot, , megverte őket az átok A sátán

Teljes bejegyzés »

Figyelmetlenség

Figyelmetlenség Szomorúan emelkedik a halálos baleseti statisztika Vajon mi okozza a mérhetetlen figyelmetlenséget Fegyelmezetlenség, vagy az élet vad hajszolása Nem lenne jobb inkább éltednek földi

Teljes bejegyzés »

Mit értem el eddig?

Mit értem el eddig? Az előző részek tartalmából: Öt hónap alatt, három nagytakarítással a megtépázott Akvarista Blokk visszanyerte egykori pompáját és fényét. A bővülő taglétszám,

Teljes bejegyzés »

Tékozló szerelem

Tékozló szerelem. Régen míg fiatal voltam Más dimenzióban gondolkodtam A tékozló szerelmet nem ismertem Butaságnak tartottam, s elkerültem S a tékozló embert sem szerettem Bár

Teljes bejegyzés »