Rácz Anita: Köszönet és hála
Rímbe szedtem egész életemet,
mert elmondani, talán így könnyebb lehet…
Elmondani, hogy mennyire hálás vagyok,
hogy boldogon vártátok azt a napot,
mikor egy újabb lélek megszületni készült,
mikor még azt sem tudtátok, ki lakik ott belül.
Mégis úgy vártatok, mintha ismernétek,
s egy szép téli napon végre megérkeztem.
Üvöltöttem, bömböltem, mégis imádtatok,
felkavartam mindent, mi addig nyugalmat adott.
Úgy néztetek rám, mint földi csodára,
negyediknek érkeztem e varázslatos családba.
Óvtátok, vigyáztátok minden léptem,
viseltétek a sok-sok hisztijelenetem.
Külön köszönet drága nővéremnek,
hogy oly sok mindenről lemondott értem.
Tudod a csoki utolsó kockája,
-Ne add mindig neki – súgta oda anya.
S közben felnőttünk, elfogytak a csokik,
s vártam, ahogy első fiam megérkezik.
Legszebb szülinapi ajándék, mit akkor kaphattam,
az érzés, mit magával hozott, felülmúlhatatlan.
Nem sokáig váratott magára drága kis öccse,
újból anyai örömök köszöntöttek be.
Köszönöm nektek fiaim, hogy engem választottatok,
s én lehetek a rátok mindig büszke édesanyátok.
Az élet nem mindig könnyű, sodor ide-oda,
így lett távoli unokám, első szülöttem lánya.
Nehéz időkben kedvesem fogja a kezem,
együtt bolyongunk a világegyetemben.
Köszönöm nektek, hogy vagytok s hogy szerettek,
köszönöm nektek az ÉLETET.
Debrecen, 2021.10.09. /2021.11.22. 50. Születésnapom alkalmából/
Author: Rácz Anita
Rácz Anita az Irodalmi Rádió szerzője. Rácz Anita vagyok. Budapesten születtem 1971-ben. Jelenleg Debrecenben élek az engem mindenben odaadóan támogató párommal. Gyermekkoromtól kezdve a természet csodái vettek körül. Édesapám katonatiszt volt, gyakran kapott áthelyezést egyik településről a másikra. Így Magyarország szebbnél szebb tájait ismerhettük meg szüleimmel és nővéremmel. Édesanyám legtöbbször olyan munkaköröket töltött be, amelyek otthonról voltak végezhetők, ezért folyamatos támogatást kaptam tőle ahhoz, hogy a művészet világában lehessek. Gyermekkorom éveit színjátszó körök, versmondó versenyek, énekkarok tették színessé. Majd fiatal felnőttként két csodálatos fiam adott fantasztikus éveket. Később unokám is megérkezett, aki fizikailag távol van tőlem, de lélekben mindig közel. 2003 óta magyarnóta énekesként is tevékenykedek. A versírás is ekkor lopta be magát az életembe, lehetőséget adva érzéseim, gondolataim kinyilatkoztatására. Néhányat megzenésítettem és elénekeltem a kedves közönségnek. 3 éve vágyat éreztem a festés művészetéhez is, így ma már az ecset, a vászon, a ceruza is helyet kap az életemben. Ez év tavaszán böngésztem az interneten és rám mosolygott egy pályázati kiírás az Irodalmi Rádió szervezésében. Heves szívdobogást éreztem és szinte az utolsó pillanatban, de sikerült jelentkeznem. Nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek. Mindenkinek kívánok szívből jövő csodás gondolatokat és bízom benne, hogy lesz, akinek örömöt tudok szerezni alkotásaim valamelyikével.
