Fűben hittel

Sût a Nap,

Kint fekszem alatta,

Fûszàl a szàmban,

Felettem kèközön,

Hûtlen hitem,

Màr megint elszökött.

Mit kèpzel magàròl,

Elfut egy màs ügyèrt,

Hordjon a fene neki remènyt.

Egyik nap földre küld,

Màsik nap felemel. 

Èn bírom a liftezèst,

De ez màr tùl nehèz.

Èget a Nap màr,

Àrnyèk messze,

Verejtèkem is,

Adjon erôt, 

Gondolok erre.

Mindenbe kapszkodom,

Mi erôt adhat,

Ha màr ily szökôs lett,

Nagyuram.

Templomok szelleme,

Elrohan s hűtlen,

Sokszor csak füstöt hagy,

De làngja nincsen.

Kishitû fèlisten,

Eltékozolt napjaimon,

Tesped, 

Hátradől,

Fèkez.

Felhôk vonulnak èpp,

Megpihennek szemeim,

Azt a repülôt kèmlelik,

Ott lennèk fent, 

Elutaznèk.

Azon töprengek,

Mi lehetne,

Azon csak,

S nem azzal vèrtezem,

Magam,

Amim van.

Néhai törtető,

Bizodalmaim,

Elém gyertek,

Henyélésem hasztalan,

Húzzatok fel,

Terveim zsebemben,

Itt az elhatározás,

Most ne hagyjatok,

Magamra jók.

Önsajnálatom,

Unalom.

Gyenge parttalan,

Vitáknak helyeit,

Ezennel bezárom. 

Felállok.

Ölel a Nap.

Ereje Nagykabát.

Hitemre.

Fèlmeztelen fiatalsàg.

Lüktet ùjra,

Bennem.

Szîvem,

A belsô zseb,

Odarejtem,

Ezennel.

S megyek,

Visszanyerem,

A bújkáló értelmet.

Tóth-Kurtz Márton
Author: Tóth-Kurtz Márton

Tóth-Kurtz Márton az Irodalmi Rádió szerzője. Magány és közösség, vihar és halálos csend, öröm és átérzett bánat, igazságérzet, tánc, szobor, szárnyaló madár, tenger és kiszáradt, ráncos föld, selymes és karcoló, zene, félmeztelen fiatalság és bölcs nagykabát, élet, az irodalom végtelen. Marci vagyok, 98' óta írok. Versek, dalszövegek, novellák, a próbatételeim. Az írott irodalomra nagy szüksèg van ebben a nehéz és elképesített világban, ha nem edzük a képzeletünk izmait, sivár és kietlen élet vár ránk. Mindennap írni, ez a mottóm, s ez már egyre többször sikerül.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tükrömbe néztem

Edit Szabó : Tükrömbe néztem Bele nézek a tükrömbe, néha olyan girbe-görbe, épp hogy odapillant szemem, képben vagyok,ott egy ember! Ember,kinek mély a lelke, ember,kinek

Teljes bejegyzés »

Kyrie eleison

Kyrie eleison Kyrie eleison Uram irgalmazz, irgalmazz a ma emberének Mert nem tudják, mit cselekedének,cselekedének Felforgatják a világot, , megverte őket az átok A sátán

Teljes bejegyzés »

Figyelmetlenség

Figyelmetlenség Szomorúan emelkedik a halálos baleseti statisztika Vajon mi okozza a mérhetetlen figyelmetlenséget Fegyelmezetlenség, vagy az élet vad hajszolása Nem lenne jobb inkább éltednek földi

Teljes bejegyzés »

Mit értem el eddig?

Mit értem el eddig? Az előző részek tartalmából: Öt hónap alatt, három nagytakarítással a megtépázott Akvarista Blokk visszanyerte egykori pompáját és fényét. A bővülő taglétszám,

Teljes bejegyzés »

Tékozló szerelem

Tékozló szerelem. Régen míg fiatal voltam Más dimenzióban gondolkodtam A tékozló szerelmet nem ismertem Butaságnak tartottam, s elkerültem S a tékozló embert sem szerettem Bár

Teljes bejegyzés »