Tudunk – e eleget?

Tudunk – e eleget?

Díszítik a várost, a tereket,
de tudunk- e eleget,
hogy mi van bennünk,
mi az a szeretet?
Villognak a fények,
az örökzöldek félnek,
mivé lesznek, ha múlik a tél,
ha olvad a jég,
és a kidobott, sok kacat,
nem nyújt már álmokat?
Végtelen éj leple hull,
halkul megannyi vad zenész,
álarcot húz a hiúz,
hitet árul a jövő,
és ámul, ha kevés,
ha eltűnt a Tettrekész?
Reményt cipel a csillogás,
hittel hátán biceg,
megfáradt este,
vérző testre zuhan,
és míg elvetélt álmokat kerget
a meddő téli szél,
búg a „Csendes éj”,
halmokban áll a kegy.

Felborzolt vágyakat zeng a hiány,
az üresség, a fáj,
zsizseg a díszes doboz,
ronggyá foszlik a nyáj,
kiürül a borospohár,
hamvad a tűz,
és ott marad a műanyag.
A téren, a fák alatt.

Toga
2021.11.11.

Tóth Gabriella
Author: Tóth Gabriella

Tóth Gabriella (Toga) az Irodalmi Rádió szerzője. Először is köszönöm az Irodalmi Rádió megkeresését, felkérését! Megtisztelő számomra, hogy csatlakozhatom ehhez az alkotó közösséghez. Tóth Gabriella debreceni születésű, de jelenleg Nyíregyházán élő egy gyermekes édesanya vagyok. Agrármérnöki végzettségem, munkám révén közel állok a természethez, írásaimban gyakran megjelennek a természeti képek, általában nem, mint csendélet, hanem, mint a lelki élet kifejezésének egyik „eszköze”, azaz a középpontban mindig az ember áll. Az írással már kamasz koromban kacérkodtam, aztán többször elfelejtődött, majd visszatért az életembe. Első írásaimat a magány, a közösségen kívül állás érzése „szülte”, mára a „repertoár” bővült. Írás során szeretem – bár nem tudatosan – néhány mondatban kifejezni az érzéseket nem hétköznapi módon, úgy, hogy mégis realistán, néha naturalistán, tisztán, világosan érthető, megérthető legyen, bár – reményeim szerint – nem áll távol tőlem az átvitt értelmű megfogalmazás sem. Szeretem, ha egy mű konkrét, egyértelmű, másrészt, és most ellentmondásba kerülök magammal, serkentsen gondolkodásra, hisz az alkotásoknak lehet akár több olvasata is. Élethelyzettől, tapasztalattól függ, hogy mit látunk bele. Hozzám a realisztikus, életszagú írások állnak közelebb. Nyomtatásban, Tóth Gabriella (Toga) név alatt eddig mindössze néhány antológiában olvashatóak verseim, novelláim, illetve Toga név alatt internetes felületeken, oldalamon, illetve irodalmi csoportokban. Facebook oldalam elérhetősége: @togavers

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Gondolsz-e néha rám

(Senrjon csokor) Gondolsz-e még néha rám? Jut-e még eszedbe múlt-részlet. Sorsunk mivé lett? Gondolsz-e még néha rám? Eszedbe jut-e múlt, mint rege. Élet, csak csendes.

Teljes bejegyzés »

Naplementében…

Már én sem harcolni, sem győzni nem akarok, Tudomásul veszem, a nappalok halandók… Mi vagyok a világban… arc nélküli senki, Az utcán sem köszönnek, de

Teljes bejegyzés »

A múltamban

Visszatekintek a semmire… A régmúlt időmben, hősi várban laktam, Ez volt a sorsom, sikerült, jól belaktam… A régmúlt időmben, hősi várban laktam. Ez azonban már

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bogdán László

Rózsa Iván: Bogdán László Mentetted falud, Minden cigányt hiába: Lecsóba ment terv… Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Domján Edit

Rózsa Iván: Domján Edit Örök ifjúság… Nem akart öreg lenni: Fiatal maradt… Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Teljes bejegyzés »