Hrtyanné Patonai Gabriella: Hogy fér meg?

Hrtyanné Patonai Gabriella: Hogy fér meg?

Hogy fér meg a legmélyebb sötétség árnyában is a fény?
Mikor az éj leplében erőtlenül pislákol csak a remény?
Hogy férhet meg megannyi fájdalom közt az apró mosoly?
Mikor szűk sikátorok hamvain gyenge napfényben táncol a por?

A legfeketébb fellegek kereszttüzében honnan az erő?
Mikor egy lehetetlen helyzetből egy újabb kerül elő?
Hogy fér meg együtt a ki nem múló fény és az árny?
Meddig küzdhet minden rossz ellen egy aprócska láng?

Megannyi sötétség vesz körül e zavart világban,
De bármilyen apró, lehet az az egyetlen láng nagy.
Reménytelen éjszakákon apró fénypontot nyújthat,
S bár tudja, az éj olykor körülvesz, de fénye el nem múlhat.

Ha hittel gyúlt egykor az aprócska tűz és reménység élteti,
Még ha olykor fagy is, a láng magját a jég el nem érheti.
Bízik az Úrban, ég kitartóan, bár az éjt is megérzi,
Megfér az árny mellett, s apró fénye az Eget dicséri.
(Fotó: Hrtyan Balázs)
Patonai Gabriella
Author: Patonai Gabriella

Patonai Gabriella az Irodalmi Rádió szerzője. Hrtyanné Patonai Gabriella vagyok, nagycsaládos keresztény fogorvosanyuka. Verseket általános iskolás korom óta írok, komolyabban a gimnáziumi évek során kezdtem el foglalkozni vele, itt Megírország antológiában jelentek meg verseim, valamint a gimnáziumi kötet címadó versét is (Száll a széllel) én írtam többek között. Egyetemi éveim alatt a Semmelweis Tavaszi Fesztivál keretében jelentek meg verseim és értem el helyezést, emellett pedig a Szinapszis c. egyetemi lap szerkesztőségének gárdáját – bízom benne – gazdagítottam Kovács Bernadett főszerkesztősége alatt, aki nemcsak a cikkjeimnek, hanem a verseimnek is teret adott. Ezután kisebb szünet következett az írásban, talán a hangom nem találtam, talán önmagam. Miután elköltöztünk és elkezdtünk felújítani, nagycsalád lettünk, újra munkába álltam, és hála a Jóistennek, a családomnak és a lelki vezetőm közreműködésének megtaláltam a “helyem” a hivatásaimban, újra elkezdtem írni, immár sokkal tapasztaltabban, túl már sok mindenen. Jelenleg az anyaság mellett egy keresztény értékrendű orvosi komplexumban dolgozom fogorvosként gyermekeket ellátva, szervezek karitatív fogászati prevenciókat, egy helyi kis kört alapítottam és vezetek (KACS, Keresztény Anyák és Családok) és Dunaharaszti városát is igyekszem színesíteni a két barátommal alapított HarasztOur csoport segítségével. Próbálom a helyi katolikus közösséget erősíteni mind a körrel, mind szervezéssel, és bízom benne, sok embernek adok erőt...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

− 5 = 1

Rózsa Iván: Messze még…

Rózsa Iván: Messze még… Új név ajtódon? De még erőd teljében, Messze még talán… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom

Rózsa Iván: Bölcs nyugalom Olvadó a szív: Agg szentimentalizmus? Bölcsek nyugalma… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Örök tavasz

Rózsa Iván: Örök tavasz Elszállt ifjúság: Hol van már, tavalyi hó? Már rég elolvadt… Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cseresznyefa alatt

Rózsa Iván: Cseresznyefa alatt Fellázad a szél, Öreg szamuráj mereng: Hószirom hull rá. Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Csatt!

Rózsa Iván: Csatt! Csettintek egyet: Így szállt el hatvanöt év… Mennyi marad még? Budakalász, 2024. március 27. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »