Maradj így
Maradj így! Lágyan őrzöm
Szemed tiszta tükrét,
Magammal viszem és
Betakarom véle hitemet.
Maradj így! Hogy lássam a világot,
Mint zöld óceánt a fodrok között,
Homokbarna partjain örül a csend,
Némán tűröm lelkem messzeségét!
Maradi így! Nem kell, hogy utánnam szólj,
Csak feküdj nyomtalan!
Lepedőd hajlatában a néma csend…
Lelkem felkiált: (Hagytam, hogy meggyötörj) – néha fáj a szó!
Maradj így! A végtelen visszatart,
Szívemben a vér lecsöppen,
S befesti a szürke avart.
Nincs vége még semminek!
Maradj így! Majd halad az idő tovább,
Csak egy pillanat, szívemben egy dobbanás.
Nem látlak! Eltüntél hírtelen! Zord
Hegyek csúcsain a visszhang remeg.
Maradj így! Talán láthatom bűnömet,
S szívedben lágyan szól a hang,
Simogatva fordul felém, ha meglátod
Mennyire szenvedek!
Author: Nagy Ilona
Nagy Ilona az Irodalmi Rádió szerzője. Nagy Ilona vagyok, 1961-ben születtem Békéscsabán. Dévaványán élek, itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat. Középiskolába Gyomára jártam a Kiss Lajos Gimnázium és Cipőipari Szakközép Iskolába, ahol a cipőkészítés szakmát tanultam. 1979-ben érettségiztem. Ezután dolgozni mentem, a helyi ÁFÉSZ irodában. Két év után férjhez mentem és mint egyéni vállalkozó, fóliás kertészettel foglalkoztunk férjemmel együtt. Az irodalom és az írás nem igazán fért bele az életembe. Rengeteget dolgoztam, majd jöttek a gyerekek. Három gyermeket neveltem. A sors úgy hozta, hogy 2011-ben elváltunk, majd összehozott az élet új emberekkel. Különösen eggyel, akivel jóbarátságban lettünk. A bennem szunnyadó irodalom utáni vágyat oly módon láttatta meg, azzal a kijelentésével, hogy „a vers ott van mindenkiben”, hogy én ezt komolyan is vettem és 2012 óta elkezdtem versírással próbálkozni. 2018-ban megjelent első verses kötetem Szívem zenéje címmel, saját kiadásban. Azóta írok többnyire verseket, néha rövidebb prózát. Nem tartozom a mindennapos versírók közé, ami mélyen megérint, vagy foglalkoztat, általában olyankor írok. Köszönöm a lehetőséget, hogy ennek az alkotó közösségnek a tagja lehetek!