Orgonafa

Szomorúan hajlik az orgonafa ága
hiába tekeredik törzsén hajtása
kapaszkodik rajta szorítja egy kicsit
míg ereje engedi egyre feljebb kúszik.
Nem akarta elengedni kiszáradó törzsét
testével is védte elhaló gyökerét
próbálta éltetni, gyógyítani lelkét
de ő már lemondott, elengedte kezét.
Elvesztette a napot, tündöklő fényét
az égen játszadozó felhők reményét
lassan elmúlt, elszállt belőle az élet
már tudta, hogy közeleg a vég ítélet.
Vigasztalják körben a hajlongó fák
lábait cirógatják a rákúszó indák
nem hagyja magára mohás kövek között
már egészen a szíve mélyére költözött.
De nem vész el a kiszáradt orgona
hiába is volt az élet oly mostoha
mester ember újra formába hozta
s belőle lett sírodon a fejfa.

Körmendi Rita
Author: Körmendi Rita

Körmendi Rita az Irodalmi Rádió szerzője. Körmendi Rita vagyok, férjemmel és két gyönyörű gyermekemmel Martonvásáron lakom. Valamivel több mint 9 évig Németországban éltünk, 2021 áprilisában költöztünk vissza Magyarországra. Bácsalmáson születtem. Mottóm: Amikor festek, a szívem vezeti az ecsetem, amikor írok, a lelkem fogja a tollam. Már egészen kisgyermekkoromban jelentkeztek nálam a művészetek jelei. Sajnos az élet nem úgy ítélte, hogy ezen a pályán induljak el akkoriban, mégis az élet visszaterelgetett a festészet, a költészet útjára. Első versemet 10 éves koromban írtam, amit soha nem mutattam meg senkinek. Majd egy családi tragédia hatására 14 évesen kezdtem igazán verseket írni, iskolai pályázaton részt venni. Elég fiatalon rám talált a nagybetűs élet, így a rengeteg tennivalóm mellet kimaradt a művészet. Majd hosszú évek után 2013-ban kezdtem el festeni vászonra, autodidakta módon fejleszteni kezdtem magam, de inkább ötleteket, ihleteket merítettem az internet világából, a rám ható hatásokból, érzelmekből, a körülöttem élő természetből. Első festményeim közül egy-egy kiskereskedő kirakatába került. Első kiállításom egy kézműves piacon (Kunst-Handwerkt Markt Nördlingen) volt, Németországban, ahol két alkalommal is megmutattam portékámat a nagyközönségnek. Első önáló kiállításom egy kedves barátom ajánlására Burgauban (Németország) a Theraphi Zentrum-ban volt. Ez után bátorságot merítettem és felvételt kértem a Günzburgi Off-Art társulathoz, ahol tag voltam...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled álmodtam

Az éjjel, veled álmodtam, nem láttalak, csak a sziluettedet, egy ajtó mögött álltál, s én, nem érinthettelek, míly közeli volt a távolság, s elképzeltelek, a

Teljes bejegyzés »

Meddig

Hányszor hullik még, könnyem, utánad, hogy nem is tudsz róla, Hányszor szorítom még a párnám, egyedül, paplan alá bújva, hányszor serken még, fájó emléke a

Teljes bejegyzés »

Még kapaszkodom

Még kapaszkodom, pedig már jól tudom, engednem kéne, hogy a változás szele, tova sodorjon. Mint az utolsó, őszi falevél, mit áztat hideg eső, csípi jeges

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Darvak

Rózsa Iván: Darvak (Öt haiku) Elszáll a daru Madár; míg Pesten marad A daru, habár… Szállnak a darvak; Hírt visznek Hortobágyról: Létük örök nyár. Daruvonulás

Teljes bejegyzés »

Blog bezárása

Ez a blog végleg bezárt. Author: Hutás Mihály Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves,

Teljes bejegyzés »

Fegyverszünet

Renátó egyedül volt otthon a szobájában. Éppen a laptopja előtt ült és képeket keresett az iskolai kiselőadására. A világ legunalmasabb témáját kellett érdekessé tennie: a

Teljes bejegyzés »