Ma(g)

Kókusztejbe mártózik a reggel,
incselkednek ízei a napnak.
A jelenlét kiskanala éppen
éberségem fogainak koccan.

Te(l)jes fókuszba keverem magom,
mi szétgurulna, összeterelem.
Gyöngyöző percek forgatagából
kihajt a ma, és gyümölcsöt teremt.

Banántutajon lebeg az elmém,
elragadja örvénylő chia-mag,
s keringőzik a teljesség felé
minden pergő, megízlelt pillanat.

Molnár-Kozma Alexandra
Author: Molnár-Kozma Alexandra

Molnár-Kozma Alexandra az Irodalmi Rádió szerzője. Molnár-Kozma Alexandrának hívnak. Felsorolhatnám önmeghatározásom jelölőit: 41 éves nő, négygyermekes anya, feleség stb. Ehelyett inkább egy fejlődni vágyó lélekként definiálom magam, aki erre a földi útjára is bepakolta hátizsákjába a hiány illúzióját. Ebből fakadóan teljességre törekszik, és ezt a teljességet elsősorban az írás által tapasztalja meg. Magyarnak születtem, a magyar nyelv varázslatos kifejező erejével élni pedig csodálatos lehetőség. 15 éves korom óta öltöztetem versekbe gondolataimat. Hosszú önismereti utazás vezetett el nemrég oda, hogy írásaimat másokkal is megosszam. Verseim, prózáim már nemcsak az önkifejezés eszközei, általuk a befogadásra kész olvasóimat is szeretném gazdagabbá tenni. Hiszem, hogy a feladatok mellett mindannyian hozunk magunkkal ajándékokat is, de ez nem azt jelenti, hogy kaptunk valamit, hanem azt, hogy adni tudunk másoknak. Írásaim lelkemen átszűrt, versbe, novellába csomagolt üzenetek, a szeretet energiájával átkötve. Megtapasztaltam, hogy amíg kívül keressük a boldogságot, szeretetet, bőséget, csak futunk utána a mókuskerékben, de soha el nem érjük. Ha felismerjük, hogy minden belőlünk ered, és csak azt látjuk kint, amit belül létrehoztunk, teremtettünk, képesek leszünk ezért a teremtésért felelősséget vállalni. De ehhez először is befelé kell figyelni. Ebben segít a művészet, az irodalom. Ahogy Szabó T. Anna fogalmazta: a vers megtanít figyelni, megállítja az időt...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egyszer, a lelkem

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék néhány éves

Teljes bejegyzés »

Szia kicsim!

Szia kicsim!   – Mesélj nekem életed tanítómestereiről – törtem meg a csendet saját magam számára is meglepő, kínos tolakodással, és lekuporodtam a babot fejtő

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Szürke fátyol

Szürke fátyol borítja a gyérülő fákat, már alig-alig lehet kivenni a tájat. Bizonnyal nem könnyű az ily időt szeretni, de ilyenkor se érdemes kétségbe esni.

Teljes bejegyzés »

Ha…

Ha menni akarsz akkor menj! Nem tartalak vissza Többé nem könyörgök senkinek Nem kell többé velem maradj.   Ha így döntöttél, hajrá! De azt ne

Teljes bejegyzés »

Zavarodottan

Zavarodottan Ha összeeresztik a bárányokat a farkasokkal mi lesz, ha a gyengébbek védekeznek tüzzel és vasrudakkal Vagy a farkasok báránybőrbe bújnak vagy a veszélyt érezve

Teljes bejegyzés »
Prózák
Tóth-Palásthy Luca

Citromos meg epres

CITROMOS MEG EPRES Dekadencia. Tamás hosszú percekig kereste ezt a szót, miközben igyekezett a megfelelő helyekre beszúrni a megfelelő helyesléseket és tagadásokat. Növekvő árak, csökkenő

Teljes bejegyzés »