Amikor először maradtál nálam,
álmaim ébredtek valóra váltan,
de az idő repült és menned kellett,
itt hagytad nálam, kasmír pulóvered.
Magamra húztam és amíg rád vártam,
benne aludtam, aztán ismét láttam
szárnyalni jöttöd és maradtál végleg,
polcokon boldog pulóverek gyűltek.
Szerettem őket rajtad, s bennük téged,
közben észrevétlen teltek az évek,
mára már nincs, aki magára öltse,
nélküled maradtam, pulóvereid őre.
Kötött magányom, még hajtogat téged,
míg hiányod csitítom, ismét a tiédet
hordom, éjjel pulóveredben alszom,
hogy még ölelve érezzelek, magamon.
Author: Vitos Irén
Vitos Irén az Irodalmi Rádió szerzője. Belső harmóniám egyensúlypillére, valahol az irodalom és a képzőművészet találkozásánál van. Mindkét művészi önkifejezési forma állandó része az életemnek, 2010-óta publikálok irodalmi és művészeti magazinokban, antológiákban, online irodalmi oldalakon. Kilenc verseskötetem jelent meg. Az alkotás számomra egy olyan állapot, ahol a lírai én mélységeiben az ihlet önkívülete alkot.