E szép tavaszi nap
a bolondok napja
bizony bolond, aki
kapja s elfogadja.
Ám inkább légy bolond
mint kinevethetetlen
hagyd, hogy a külvilág
rajtad is nevessen
(Aranyosi Ervin)
Április a bolondozások hónapja, első napját el is nevezték bolondok napjának. A bolondok napját
világszerte megünneplik ma is.
Az április hónapot a naptárt megreformáló Julius Ceasar nevezte el az ősanyjaként tisztelt Vénuszról, akinek a második neve Április volt. Az április szó azt jelenti, megnyitás, valaminek a kezdete, a természet ujjá születése..Ennek ismeretében úgy döntött ,ezután minden év április elsején kezdődjön,, amikor ő konzulként először hivatalba lépett.
Újévkor Róma polgárai vidámak voltak, tréfálkoztak, és apró ajándékokkal lepték meg egymást.
Ez a szokás hosszú ideig volt érvényben, mígnem IX. :Károly francia király 1564.-ben, úgy rendelkezett, hogy a hivatalos évkezdet napja ezentúl január elseje legyen . A franciák azonban úgy megkedvelték az április elsejei dátumot,és a hozzá kapcsolódó bolondozást, hogy elnevezték hamis évkezdetnek ,és tovább bolondoztak kedvükre ezen a napon
Az ajándékozás szokását később elhagyták, de a bolondozáshoz, tréfacsináláshoz ragaszkodtak.
Más nézetek szerint az áprilisi tréfálkozás abból a szokásból ered ,hogy a rómaiak a háború istenének Marsnak az ünnepén megengedték a rabszolgáknak ,hogy ezen az egy napon helyet cseréljenek velük, és úgy viselkedhetnek, mintha szabad polgárok volnának..
A Biblia szerint Noé ezen a napon küldte el galambját, kutassa fel, maradt-e szárazföld az özönvíz után, ám a galamb dolga végezetlenül tért vissza a bárkába.
E nap a világ minden táján a tréfálkozás napja. Azt a szegény ördögöt, akit ilyenkor megtréfáltak és nyilvánosan ki is nevettek április bolondjának neveztek A bolondját járatják vele kifejezés ma is használatos .Megsértődni nem illett ezeken az ugratásokon,,gyakran a bolondját járatott személy is velük nevetett, ez a kacaj keserű lehetett. Volt, hogy ezek az ugratások úgy eldurvultak, hogy az egyháznak kellett tiltó rendszabályokat bevezetni a megfékezésükre.
.Skóciában úgy hívták ezt a jeles napot, „ez a nap amelyen megfuttatjuk a dilist” Ilyenkor azt találták ki, hogy valakit kiválasztottak azzal ,hogy fontos üzenet átadását bízzák rá, és megnevezték
kinek kell ezt a fontos levelet átadni .Az üzenetben az volt” Ne mosolyogj, ne nevess ,küld tovább
a tyúkeszest” Ilyenkor küldözgették egyiktől a másikig szegény” bolondot,” míg meg nem unta.
Olaszországban, Franciaországban ,Belgiumban és Svájcban ezt a bolondot„ áprilisi hal”-nak nevezték .Akinek a tudtán kívül egy papírból kivágott halat ragasztottak a hátára közben jókat nevettek a háta mögött.
Magyarországon a gyerekeket tréfásan megvesszőzték ezen a napon, vagy a boltba küldték őket, és lehetetlen dolgok beszerzését bízták rájuk (így zsúnyogzsir, trombitahúr) a boltosok hasukat fogták nevettükben mikor elmondták mit akarnak náluk vásárolni.
.Az iskolákban ilyenkor fordított napot tartottak, a tanárok ültek a padba a diákok a katedrára és a bátrabbak felelni is kihívták őket
Ezen a napon a sajtó is igyekezett lóvá tenni hiszékeny nézőit. Az amerikai BBC adó az 1960-as években arról számolt be,,hogy Svájcban spagetti szüretet tartottak,A szüretet képekkel is illusztrálták,amelyen
az látszott,,hogy a svájci parasztok spagetti kötegeket húztak le a fákról, hogy megfőzzék és elfogyasszák azokat. .Ezt követően égtek a telefonvonalak, mindenki az iránt érdeklődött,hol lehet spagetti palántákat vásárolni .Az amerikai BBC egy április 1-jén azt is közzétette,hogy .aznap a Föld gravitációja csökken,és lebegő élményekben lesz részük .Másnap sokat felhívták az adót,és beszámoltak lebegő élményeikről, sőt azt is állították hogy fotelestől lebegtek a szobában.
Manapság is előfordul, hogy ezen a napon a médiában a fő hírek között álhíreket is tesznek közzé, melyet sokan komolyan vesznek ,beleélik magukat, majd mikor jön a cáfolat csalódottan veszik tudomásul az átverést.
Az idén az április nem lesz a bolondozások hónapja. Félelem költözött az emberekbe ott bujkál a mosolyuk mögött.
Pánti Irén
Author: Pánti Irén
Pánti Irén az Irodalmi Rádió szerzője. Püspökladányban születtem az általános és a középiskolát ott végeztem el..A szüleim fizikai munkakörben dolgoztak, hárman vagyunk testvérek. A családból..és a távolabbi rokonságból is én voltam az első, aki tovább akartam tanulni Nem volt könnyű ehhez a szülői támogatást megszerezni..A József Attila Tudományegyetem Jogi Karán szereztem diplomát Szegeden. A püspökladányi Járásbíróságon kezdtem pályafutásom Hamarosan férjhez mentem, és a férjem munkahely változásait követve dolgoztam a makói Járásbíróságon, a békéscsabai Városi Bíróságon, a szolnoki Munkaügyi Bíróságon ,a szolnoki Megyei Bíróságon, majd a fővárosi Törvényszéken innen mentem nyugdíjba. Két gyermeket neveltünk fel ,míg kisebbek voltak, jogsegélyszolgálat vezetőként is tevékenykedtem..Nyugdíjazásom után kezdtem el írni. Rendszeresen jelennek meg cikkeim a Szitakötő nevű gyermek folyóiratban.Mélyen kötődöm szülővárosomhoz..Feldolgoztam a város híres szülötteinek így Karacs Ferencnek a neves rézmetsző és térképkészítő mesternek, és családjának, Csenki Imrének a Kossuth Díjas karmester és zeneszerzőnek, és testvérének a Csenki Sándornak a jeles cigány folklór kutatónak ez életét..Írásaimban megidéztem a ,régi Sárrét titokzatos világát, és a hétköznapi emberek életének apró villanásait..Néhány antológiába is bekerültek írásaim.Ars poétikámat Cyrano de Bergerac szavaival így fogalmaznám meg. „Egy szóval.Csúszó, inda szerepet Nem vállalok halálomig.Lehet..Tölgy nem vagyok, nincs bükk természetem,de egyedül növök, ha már magasra, nem
