Reményhez

 

Eljött a hajnal, menni akarna.

Ezernyi emlék, sem marasztalja.

Hányszor ültünk le, esténként, hogy

lelket verjen belém a folytatáshoz.

 

Itt van a reggel, már nagyon menne.

Nem is néz rá, a közös képre.

Hozott szavakat is, az ürességbe,

Mikbe kapaszkodni, hittem örökre.

 

Hát így alakul, mi hangos egyszer elhalkul.

Csak róla írt sorok, csak őrá gondolok.

 

Mondjátok nekem, az utak merre?

Erdővé vált a város, mióta nem fog keze.

S nem lüktet az se már, hogy sikert is kaphatok.

Hisz ily kietlenségem, elapasztja akaratom.

 

Hogy lehet így élni, hisz nélküle nem sokat ér?!

Peregnek napjaim egyre, hasztalan percekért.

Csak hitetlen mondatok. Nem jönnek szavaim.

Roskadó tetteim, megkötik kezeim!

 

Hát így alakul, mi hangos egyszer elhalkul.

Csak róla írt sorok, csak őrá gondolok.

 

Ablakon kifelé, meredek szüntelen.

Hogyan lesz tovább, kérdések gyötörnek.

Van-e élet utána? Kell hogy legyen még!

Mások is túlélték. Màssal is megtörtént.

 

Miért kell átélnem? Nem múlik nyomtalan.

Hiánya terhével, alszom majd álmatlan.

Elleszek így egyre, idővel ölelkezve,

bár még a hajnalt sem, látom így ma este.

Hát így alakul, mi hangos egyszer elhalkul.

Csak róla írt sorok, csak őrá gondolok.

 

Minek utoljára kellett volna,

az most csak úgy veszik oda.

S mit az idő elfeledni kér,

a szív hevesebben/kapkodva/gyorsabban ver azért.

Tóth-Kurtz Márton
Author: Tóth-Kurtz Márton

Tóth-Kurtz Márton az Irodalmi Rádió szerzője. Magány és közösség, vihar és halálos csend, öröm és átérzett bánat, igazságérzet, tánc, szobor, szárnyaló madár, tenger és kiszáradt, ráncos föld, selymes és karcoló, zene, félmeztelen fiatalság és bölcs nagykabát, élet, az irodalom végtelen. Marci vagyok, 98' óta írok. Versek, dalszövegek, novellák, a próbatételeim. Az írott irodalomra nagy szüksèg van ebben a nehéz és elképesített világban, ha nem edzük a képzeletünk izmait, sivár és kietlen élet vár ránk. Mindennap írni, ez a mottóm, s ez már egyre többször sikerül.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szól a hegedűm

Edit Szabó : Szól a hegedűm “Hegedülnek,szépen muzsikálnak,” Leány áll a fények sugarában, hosszú ruha fedi a termetét, pódiumon csak ő lesz a vendég! .

Teljes bejegyzés »

Mormolt, halk szavak…

Bánatosan mormolt, nyájas, halk szavak, Viharban is repülnek a madarak… Siránkozó lőrések vágyják a harcot, Én mikor vághatok csodálkozó arcot? Sokan várjuk, eljön az idén

Teljes bejegyzés »

Haladásban fékeződő élet

Hétköznapi pszichológia… a lét csapdájában. (Senrjon) Járvány még nem múlt végleg, De pluszban már van egy háború. Harc dúl egy hete… * (Senrjú) Lesz cudar

Teljes bejegyzés »

Végső filozófiámban

Hétköznapi pszichológia… (Anaforás, 3 soros zártükrös) Esteledik már az életem, ez a vég a végső? Eszerint igaz a tétel, új gondolathoz, késő… Esteledik már az

Teljes bejegyzés »

Tűnódés

Elröppent hatvanöt év, Elmúlt már sok, mi szép. Nincs velem apám s anyám, Életem célja? Talány.   Neveltem egy gyermeket Hiúság is kergetett. Munkában élre

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2022. szeptember 26.

Kedves Alkotótársunk! Ebben a bejegyzésben jelentkezünk szeptemberi hírösszefoglalónkkal, ill. néhány októberi információval. Versek és Novellák 2022. pályázat – kiértesítés A nagyszámú beérkezett pályamunka miatt a

Teljes bejegyzés »