Rózsa Iván: Március idusa ideje tájt…

Rózsa Iván: Március idusa ideje tájt…

Ez még mindig jobb!
Ha már nem tudjuk egymást szeretni; hát utáljuk, gyűlöljük egymást! Ha nincs más megoldás… Én már ezzel is kiegyeznék. Csak ne gyilkoljuk egymást! Csak ne legyen polgárháború Magyarországon!

Antikommunista bolsevikok
Hát ide, idáig vezetett az antikommunista bolsevikok országlása! Kik már minden voltak, így „kommunisták” is, most meg kommunistáznak… Pedig nem mások, mint pénz- és hataloméhes félművelt vagy egészen bunkók, akiknek ahhoz van elég eszük, hogy maguknak kaparjanak, miközben másokat hülyítenek, és népcsoportokat egymással kijátszanak, összeugrasztanak… Parafa dugóként mindig a felszínen akarnak maradni, és a megszerzett konchoz a végsőkig ragaszkodnak.

Átoksoriak
Átoksoriak, ha pénzhez, hatalomhoz jutnak: elfelejtik nyomban, honnan jöttek. Hiába a Vuitton táska, a Cartier óra, az újgazdag kastély: az egész kár beléjük; olyan, mint tehénen a gatya…

Vérfarkasok
A vérfarkasok egy percig sem tudnak nélkülözni, éhezni; azonnal kell nekik a préda. És feneketlen a gyomruk; zabálnak válogatás és ész nélkül mindent, Hakapeszi Maki módra.

Vidékiek
Vidékiként, tüke pécsiként, kikérem magamnak, hogy en bloc lebunkózzák a vidékieket! Csak azok bunkók, akik éppen hatalmon vannak! A kivételek, melyek erősítik a szabályt?!

Kokárda
Az „átkosban”, a Kádár-rendszerben március tizedikétől huszadikáig, tíz napon át viseltem egyetemistaként, majd ifjú újságíróként a kokárdát. Hajtott a fiatal, szabadságra vágyó vérem… Most, hogy ez a sok köpönyegforgató barom is hordja, már kétkedve; egyáltalán nem vagy csak egy napra, március tizenötödikére, tűzöm fel. De több, mint negyven éves, kifakult kokárdám máig őrzöm, és vele a régi, naivan szép idők emlékét…

Demokráciát!
Demokráciát! Demokráciát! – kiáltoztuk annak idején. Most is ki kellene vívnia a változást az ifjú, már és még nem sáros nemzedéknek!

Kard által…
Ki kardot ránt; lehet, hogy, kard által vész el. De kire karddal rárontanak, és tűr , mint a birka, az biztosan!

Nagy-Magyarország
Bár vannak ilyen hangok, területi követelés Ukrajnától, most hullarablásnak tűnne! Az egész világ elítélné, még ha magyar föld is volt egykoron Kárpátalja. Szerettük volna visszaszerezni régi területeinket, szép álom volt… De én csak úgy gondoltam erre, mindig is; csak békés, tárgyalásos úton. Ha így nem menne a dolog, túl nagy lenne érte az áldozat: netán atomháború?!

Európai Unió
Inkább élek demokratikus viszonyok közepette a régi határokon belül, úgyhogy nyitva egész Európára a határok; mintsem diktatúrában netán úgy, hogy visszacsatolnának hozzánk területeket. Egy másik diktátor révén, a második világháború előtt visszakaptunk részeket régi területeinkből, de a vesztes oldalra kerültünk, így a háború után oda lett megint az egész. Álljunk végre határozottan a győztes és egyben a (nagyjából) jó oldalra! Maradjunk hű szövetségesként az EU-ban és a NATO-ban!

Semlegesség
Lehet ál-pacifista módon, populista lózungokat lökni a tömeg felé, és közben pávatáncot járni, de most valahová le kell tenni a voksot: Kelet vagy Nyugat?- ez itt a kérdés. Különben is, ki garantálná a semlegességünket; Putyin, korunk diktátora, diktátorocskájának, mikor mindkettőjükről kiderült most már napnál világosabban, hogy megbízhatatlanok. Olyanok ők, mint bunkó elefántok – elnézést e kedves állatoktól – a művelt népek porcelánboltjában!

Budakalász, 2022. március15-17.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincnégy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Bujaság

Bujaság Isten özönvízzel súlytotta a bűnös emberiséget, mert elhagyva az Urat bűneivel elvesztett minden társas szépséget A bűnös nemi vágyakozás a tisztaság elleni támadás s

Teljes bejegyzés »

Credo

Látod-e, testvér, hogy morog, s közben csetlik-botlik ez a világ, hogy velünk együtt forog, megrág, kiköp, s szalad tovább? Látod-e, hogy az elmúlás gondolatától a

Teljes bejegyzés »

Fösvénység

Fösvénység Önzővé vált az ember, s tettei öncélúvá, Vagyongyűjtés lett az egyik legnagyobb kísértés Közben a világ elmarad, s elmúlik ifjúsága Értékeit elveszti, ami talán

Teljes bejegyzés »

Tavaszi szél

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »

Az első tavaszi nap

Beck Brigitta: Az első tavaszi nap   Mézízű zsongás libben A szirmok közt, S lobogva úszik el a fényben, Keresztül az egész városon, Melegen, puhán,

Teljes bejegyzés »

Kevélység

Kevélység A történelem peremére sodródott az ember mert vitára adta a fejét a teremtő Istennel Gondolta : meg tud egyezni a természettel majd hogy végleg

Teljes bejegyzés »