Az Édenkert legendája

Az égi és a földi paradicsom, az Édenkert létezésében  ősidők óta hitt az emberiség. Az Édenkertet

Paradicsomnak is nevezték, az elnevezés a latin paradisus szóból ered, melyet ők a görög paradeiszosz szóból vettek át .Ez a szó körbezárt földdarabot jelent ebből kiindulva az Édenkertet

is zárt helynek képzelték el.

Az Éden szó a bibliai értelmezésen túl  költői és köznapi értelemben mesés gazdagságú és szépségű  térséget is jelent, melyet földi paradicsomnak neveznek.

Az Édenkertről szóló legendák számtalan nép kultúrájában megtalálhatók. A különböző népek mondavilága sokat megőrzött az emberiség őstörténetéből. A mezopotámiai, egyiptomi és görög mítoszok szerint az első emberek aranykori állapotban éltek a földön. Halhatatlanok voltak , tökéletes harmóniában éltek egymással és a természettel .A görög mítoszok azt is tudni vélték, hogy ez az aranykor a vízözönnel ért véget mikor minden elpusztult, csak egyetlen emberpár maradt életben.

A  Paradicsomról szóló legrégebbi monda a suméroktól származik kb ,az i. e. II évezredből..Az Éden szó ugyanis sumér eredetű .A sumér  Éden a Dilmur a monda szerint az istenek lakhelye volt ,ahol felkelt a nap, ahol nem ismerték sem a bánatot, sem a betegséget és nem hallatszott „hollókárogás”

Az Éden a Biblia szerint a teremtésmítosz színhelye volt, az a kert, ahol az első emberpár Ádám és Éva megszületett, ahol boldog és tudatlan állapotban éltek, míg a kísértő kígyónak engedve ettek a tudás fájának gyümölcséből, ezért Isten kiűzte őket onnan. A Teremtés könyvének az a része, amely elbeszéli Ádám és Éva teremtését, bűnbeesését és kiűzetését a földi paradicsomból a  zsidó és keresztény hitvilágban fontos szerepet játszik.

A Teremtés könyve szerint ültetett az Úristen egy kertet az Édenben keleten. Sarjasztott a termőföldből mindenféle fát .,melyek bőséges termést adtak és a kert közepébe elhelyezte az élet fáját, a jó és a rossz tudásának fáját, melynek a gyümölcséből Ádám és Éva nem fogyaszthattak,:A kertet pezsgő vizű folyó szelte át, mely a kertet elhagyva négy ágra szakadt,  a Tigrisre, Eufrateszre, Gilonra és Pisonra. A négy folyó azt a jelentést hordozta, hogy a kereszténység a világ négy táján

elterjedt..

A kert, mint elbűvölő környezet az iszlám vallásban is jelen van de a Korán szerint az Édenkert nem a földön, hanem a mennyben található. A Korán azt tanította, hogy az Allahnak tetsző életet élő muszlimok haláluk után jutalmul a túlvilágon olyan kertben élhetnek ahol szökőkutak csörgedeznek  ahol  víz, tej, és mézpatak csordogál, és paradicsomi  húrik szolgálják fel ezüsttálcákon a finom falatokat.. Addig is míg Paradicsomba kerülnek, az iszlám  építészek és a tudósok azzal  foglalkoztak ,hogy idilli kertek  építésével megteremtsék a Paradicsomot a földön is…

Keresztények viszont megszállottan keresték az  Édenkert helyét egészen a középkorig .A Teremtés könyvéhez visszanyúlva  próbálták megtalálni a kulcsot az Éden megtalálásához. Mezopotámia tűnt

elsődleges kiindulási helynek, ahol a Tigris és Eufratesz folyók ma is megtalálhatók ,de a Pison és Gilon helyét hiába keresték nem sikerült fellelniük .Jeruzsálemet, és  Golgotát( Ahol Jézust keresztre feszítették) is számításba vették ,de itt sem jutottak eredményre.

 

Az Éden hiábavaló keresését feladva a keresztények is megpróbálták a Paradicsomot újrateremteni a földön. Gyönyörű botanikus kerteket hoztak létre, Párizsban Padovában, Oxfordban ,ahol a világ négy tájáról  származó virágokat , fákat bokrokat ültettek el, négynegyedes elrendezésben ami az élet négy folyóját és a négy világrészt jelképezte. A mi Mátyás .királyunk is jeleskedett a kertkultúra meghonosításában Visegrádi palotakertjét a középkori  Európa legelbűvölőbb kertjének tartották.. Úgy emlegették, hogy az az égi paradicsom földi mása.

Az Éden ma, az ősi aranykort jelenti, melyet az írók, költők és festőművészek próbálnak műveikben

visszavarázsolni..A jelen gondjai elől egy paradicsomi világba szeretne  ma embere is elmenekülni

ahol béke jólét,és szeretet. szeretet van.

A Biblia szerint, mióta az első emberpár evett a tiltott gyümölcsből ,és kiűzetett a Paradicsomból,

lelkébe félelem költözött.,azóta féli az Istent ,nem térhetne oda soha vissza .Az Isten azonban a meghalt és feltámadt fia lelke által jelen van az emberek életében, velük van ,velük szenved és fennen hirdeti „ Ne féljetek!”Ha hiszünk benne, és neki tetsző életet élünk ,a Teremtő segítségével a földi létben lelki békénket is megtaláljuk.

Pánti Irén

Pánti Irén
Author: Pánti Irén

Pánti Irén az Irodalmi Rádió szerzője. Püspökladányban születtem az általános és a középiskolát ott végeztem el..A szüleim fizikai munkakörben dolgoztak, hárman vagyunk testvérek. A családból..és a távolabbi rokonságból is én voltam az első, aki tovább akartam tanulni Nem volt könnyű ehhez a szülői támogatást megszerezni..A József Attila Tudományegyetem Jogi Karán szereztem diplomát Szegeden. A püspökladányi Járásbíróságon kezdtem pályafutásom Hamarosan férjhez mentem, és a férjem munkahely változásait követve dolgoztam a makói Járásbíróságon, a békéscsabai Városi Bíróságon, a szolnoki Munkaügyi Bíróságon ,a szolnoki Megyei Bíróságon, majd a fővárosi Törvényszéken innen mentem nyugdíjba. Két gyermeket neveltünk fel ,míg kisebbek voltak, jogsegélyszolgálat vezetőként is tevékenykedtem..Nyugdíjazásom után kezdtem el írni. Rendszeresen jelennek meg cikkeim a Szitakötő nevű gyermek folyóiratban.Mélyen kötődöm szülővárosomhoz..Feldolgoztam a város híres szülötteinek így Karacs Ferencnek a neves rézmetsző és térképkészítő mesternek, és családjának, Csenki Imrének a Kossuth Díjas karmester és zeneszerzőnek, és testvérének a Csenki Sándornak a jeles cigány folklór kutatónak ez életét..Írásaimban megidéztem a ,régi Sárrét titokzatos világát, és a hétköznapi emberek életének apró villanásait..Néhány antológiába is bekerültek írásaim.Ars poétikámat Cyrano de Bergerac szavaival így fogalmaznám meg. „Egy szóval.Csúszó, inda szerepet Nem vállalok halálomig.Lehet..Tölgy nem vagyok, nincs bükk természetem,de egyedül növök, ha már magasra, nem

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Egy-két kutyaalom

Rózsa Iván: Egy-két kutyaalom Választhatunk? Melyik klán legyen hatalmon?! A két kutyaalom tulajdonképp egy alom… Öleb-celeb had elosztja maga közt a gazdiktól kapott csontot: A

Teljes bejegyzés »

Bitek

Linett hiába olvasta újra az anyagot, nem állt össze a kép. Pedig a nyomozók mindent elmondtak neki. Ha ő nem érti, hogy fogják érteni az

Teljes bejegyzés »

Ülj le tüzem mellé

Ülj le tüzem mellé: Hideg most a tél. Fénylő jéghegedűn Dalt zenél a szél. Ülj le tüzem mellé: Dermedt a világ. Fagyóriás járja Csendben az

Teljes bejegyzés »

Amikor leszáll a köd…

Amikor a tengerre leszáll a köd, csodálatos dolgok történnek. Ezüstösen örvénylik a víz felett, óriási gomolyokban hordja a szél. A függöny hol föllebben, hol lehull,

Teljes bejegyzés »

A rokonlátogatás

Herczeg Nelli morogva vonszolta gurulós bőröndjét. Jó gazdagon megpakolta azokkal a fontos dolgokkal, amikről úgy vélte, hogy a két hét alatt szüksége lesz Angyalréten a

Teljes bejegyzés »