Az égi és a földi paradicsom, az Édenkert létezésében ősidők óta hitt az emberiség. Az Édenkertet
Paradicsomnak is nevezték, az elnevezés a latin paradisus szóból ered, melyet ők a görög paradeiszosz szóból vettek át .Ez a szó körbezárt földdarabot jelent ebből kiindulva az Édenkertet
is zárt helynek képzelték el.
Az Éden szó a bibliai értelmezésen túl költői és köznapi értelemben mesés gazdagságú és szépségű térséget is jelent, melyet földi paradicsomnak neveznek.
Az Édenkertről szóló legendák számtalan nép kultúrájában megtalálhatók. A különböző népek mondavilága sokat megőrzött az emberiség őstörténetéből. A mezopotámiai, egyiptomi és görög mítoszok szerint az első emberek aranykori állapotban éltek a földön. Halhatatlanok voltak , tökéletes harmóniában éltek egymással és a természettel .A görög mítoszok azt is tudni vélték, hogy ez az aranykor a vízözönnel ért véget mikor minden elpusztult, csak egyetlen emberpár maradt életben.
A Paradicsomról szóló legrégebbi monda a suméroktól származik kb ,az i. e. II évezredből..Az Éden szó ugyanis sumér eredetű .A sumér Éden a Dilmur a monda szerint az istenek lakhelye volt ,ahol felkelt a nap, ahol nem ismerték sem a bánatot, sem a betegséget és nem hallatszott „hollókárogás”
Az Éden a Biblia szerint a teremtésmítosz színhelye volt, az a kert, ahol az első emberpár Ádám és Éva megszületett, ahol boldog és tudatlan állapotban éltek, míg a kísértő kígyónak engedve ettek a tudás fájának gyümölcséből, ezért Isten kiűzte őket onnan. A Teremtés könyvének az a része, amely elbeszéli Ádám és Éva teremtését, bűnbeesését és kiűzetését a földi paradicsomból a zsidó és keresztény hitvilágban fontos szerepet játszik.
A Teremtés könyve szerint ültetett az Úristen egy kertet az Édenben keleten. Sarjasztott a termőföldből mindenféle fát .,melyek bőséges termést adtak és a kert közepébe elhelyezte az élet fáját, a jó és a rossz tudásának fáját, melynek a gyümölcséből Ádám és Éva nem fogyaszthattak,:A kertet pezsgő vizű folyó szelte át, mely a kertet elhagyva négy ágra szakadt, a Tigrisre, Eufrateszre, Gilonra és Pisonra. A négy folyó azt a jelentést hordozta, hogy a kereszténység a világ négy táján
elterjedt..
A kert, mint elbűvölő környezet az iszlám vallásban is jelen van de a Korán szerint az Édenkert nem a földön, hanem a mennyben található. A Korán azt tanította, hogy az Allahnak tetsző életet élő muszlimok haláluk után jutalmul a túlvilágon olyan kertben élhetnek ahol szökőkutak csörgedeznek ahol víz, tej, és mézpatak csordogál, és paradicsomi húrik szolgálják fel ezüsttálcákon a finom falatokat.. Addig is míg Paradicsomba kerülnek, az iszlám építészek és a tudósok azzal foglalkoztak ,hogy idilli kertek építésével megteremtsék a Paradicsomot a földön is…
Keresztények viszont megszállottan keresték az Édenkert helyét egészen a középkorig .A Teremtés könyvéhez visszanyúlva próbálták megtalálni a kulcsot az Éden megtalálásához. Mezopotámia tűnt
elsődleges kiindulási helynek, ahol a Tigris és Eufratesz folyók ma is megtalálhatók ,de a Pison és Gilon helyét hiába keresték nem sikerült fellelniük .Jeruzsálemet, és Golgotát( Ahol Jézust keresztre feszítették) is számításba vették ,de itt sem jutottak eredményre.
Az Éden hiábavaló keresését feladva a keresztények is megpróbálták a Paradicsomot újrateremteni a földön. Gyönyörű botanikus kerteket hoztak létre, Párizsban Padovában, Oxfordban ,ahol a világ négy tájáról származó virágokat , fákat bokrokat ültettek el, négynegyedes elrendezésben ami az élet négy folyóját és a négy világrészt jelképezte. A mi Mátyás .királyunk is jeleskedett a kertkultúra meghonosításában Visegrádi palotakertjét a középkori Európa legelbűvölőbb kertjének tartották.. Úgy emlegették, hogy az az égi paradicsom földi mása.
Az Éden ma, az ősi aranykort jelenti, melyet az írók, költők és festőművészek próbálnak műveikben
visszavarázsolni..A jelen gondjai elől egy paradicsomi világba szeretne ma embere is elmenekülni
ahol béke jólét,és szeretet. szeretet van.
A Biblia szerint, mióta az első emberpár evett a tiltott gyümölcsből ,és kiűzetett a Paradicsomból,
lelkébe félelem költözött.,azóta féli az Istent ,nem térhetne oda soha vissza .Az Isten azonban a meghalt és feltámadt fia lelke által jelen van az emberek életében, velük van ,velük szenved és fennen hirdeti „ Ne féljetek!”Ha hiszünk benne, és neki tetsző életet élünk ,a Teremtő segítségével a földi létben lelki békénket is megtaláljuk.
Pánti Irén
Author: Pánti Irén
Pánti Irén az Irodalmi Rádió szerzője. Püspökladányban születtem az általános és a középiskolát ott végeztem el..A szüleim fizikai munkakörben dolgoztak, hárman vagyunk testvérek. A családból..és a távolabbi rokonságból is én voltam az első, aki tovább akartam tanulni Nem volt könnyű ehhez a szülői támogatást megszerezni..A József Attila Tudományegyetem Jogi Karán szereztem diplomát Szegeden. A püspökladányi Járásbíróságon kezdtem pályafutásom Hamarosan férjhez mentem, és a férjem munkahely változásait követve dolgoztam a makói Járásbíróságon, a békéscsabai Városi Bíróságon, a szolnoki Munkaügyi Bíróságon ,a szolnoki Megyei Bíróságon, majd a fővárosi Törvényszéken innen mentem nyugdíjba. Két gyermeket neveltünk fel ,míg kisebbek voltak, jogsegélyszolgálat vezetőként is tevékenykedtem..Nyugdíjazásom után kezdtem el írni. Rendszeresen jelennek meg cikkeim a Szitakötő nevű gyermek folyóiratban.Mélyen kötődöm szülővárosomhoz..Feldolgoztam a város híres szülötteinek így Karacs Ferencnek a neves rézmetsző és térképkészítő mesternek, és családjának, Csenki Imrének a Kossuth Díjas karmester és zeneszerzőnek, és testvérének a Csenki Sándornak a jeles cigány folklór kutatónak ez életét..Írásaimban megidéztem a ,régi Sárrét titokzatos világát, és a hétköznapi emberek életének apró villanásait..Néhány antológiába is bekerültek írásaim.Ars poétikámat Cyrano de Bergerac szavaival így fogalmaznám meg. „Egy szóval.Csúszó, inda szerepet Nem vállalok halálomig.Lehet..Tölgy nem vagyok, nincs bükk természetem,de egyedül növök, ha már magasra, nem
