Magához rendelt,
Oly korán az ég.
Még ma is úgy fáj,
Pedig elmentél már rég.
A meg nem élt évek
Magasra nőnek,
Kik itt maradtak
Új álmokat szőnek.
Te gyermek maradsz
Bimbózó szárnyakkal,
Fent a mennyben már
Nem küzdesz árnyakkal.
Míg világ a világ
Emléked őrzöm;
Drága testvérem
Felette őrködöm.
Author: Angyal Bella
Angyal Bella az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Angyal Bella, ami egy művésznév. 1989. március 7-én születtem Komáromban, Szlovákiában. A csúf „jelenből’’ mindig verseim által nyertem menekvést, akkor éreztem igazán magam boldognak, ha írhattam. Az első versemhez tizenhárom évesen kaptam ihletett. Petőfi Sándorhoz hasonlóan, én is a szabadságról írtam, mert már akkor is úgy éreztem, saját börtönöm foglya vagyok. Majd évekkel később egy szlovákiai újságban, még saját nevem alatt jelentek meg verseim. Kisebb ismeretséget kiadott versesköteteim (2) és különféle sikeres pályázatok által szereztem. Jelenleg a közösségi média segítségével szerzek verseimnek több olvasót és szeretném, ha műveim még szélesebb nézőközönséghez juthatnának el. Sokat jelent, ha műveim által reményt adhatok.