Hrtyanné Patonai Gabriella: Mi a szeretet?

Mi a szeretet, ha nem adni, majd belátni,
nem is lehetett volna jobb helyet találni?
Látni, hogy bár fáj annak, kit szívből szeretünk,
de odabízzuk őt folyvást Neked, Istenünk?
Neked jobban fáj a kínunk, mint bárki másnak,
mégis tudod, a könnyeink mind javunkra válnak.
Szenvedsz velünk, értünk, meghallgatsz, ha kell:
gondoskodásod soha nem múlhat el!
Hallod hálánk, velünk örülsz a jóban,
Szelet adsz, ha kell, háborgó hajónknak.
Erőt adsz, ha összeroppant megannyi teher:
Keresztünk pont akkora, mit más nem hordhat el.
Segítesz, ha elesnénk, letörlöd a könnyet,
Veled írjuk közösen az „Élet” című könyvet.-
Mi a szeretet, mi más, ha nem maga Isten,
ki sokszor a bánatban azt hallja, Ő „nincsen”?
A megbocsátás és elfogadás, a hála,
Hogy egyikünk sem jobb vagy rosszabb ott Fent Nála,
Hogy feltétel nélkül, pusztán magunkért szeret,
Bármi történjék is, Ő soha el nem feled.
Hol a szeretet hát, mihez fogható nincsen?
Mindenhol ott van, mert a szeretet maga Isten.
Patonai Gabriella
Author: Patonai Gabriella

Patonai Gabriella az Irodalmi Rádió szerzője. Hrtyanné Patonai Gabriella vagyok, nagycsaládos keresztény fogorvosanyuka. Verseket általános iskolás korom óta írok, komolyabban a gimnáziumi évek során kezdtem el foglalkozni vele, itt Megírország antológiában jelentek meg verseim, valamint a gimnáziumi kötet címadó versét is (Száll a széllel) én írtam többek között. Egyetemi éveim alatt a Semmelweis Tavaszi Fesztivál keretében jelentek meg verseim és értem el helyezést, emellett pedig a Szinapszis c. egyetemi lap szerkesztőségének gárdáját – bízom benne – gazdagítottam Kovács Bernadett főszerkesztősége alatt, aki nemcsak a cikkjeimnek, hanem a verseimnek is teret adott. Ezután kisebb szünet következett az írásban, talán a hangom nem találtam, talán önmagam. Miután elköltöztünk és elkezdtünk felújítani, nagycsalád lettünk, újra munkába álltam, és hála a Jóistennek, a családomnak és a lelki vezetőm közreműködésének megtaláltam a “helyem” a hivatásaimban, újra elkezdtem írni, immár sokkal tapasztaltabban, túl már sok mindenen. Jelenleg az anyaság mellett egy keresztény értékrendű orvosi komplexumban dolgozom fogorvosként gyermekeket ellátva, szervezek karitatív fogászati prevenciókat, egy helyi kis kört alapítottam és vezetek (KACS, Keresztény Anyák és Családok) és Dunaharaszti városát is igyekszem színesíteni a két barátommal alapított HarasztOur csoport segítségével. Próbálom a helyi katolikus közösséget erősíteni mind a körrel, mind szervezéssel, és bízom benne, sok embernek adok erőt...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Torkosság

Torkosság Az élet egyik princípiuma a kötelesség teljesítés, mit míg nevelni, fegyelmezni kell. Enélkül nem tud méltányos, s nem tud igazságos lenni, nem tudja emberségét

Teljes bejegyzés »

Képeslapok a múltból

Azon a karácsonyon sok hó esett. A város felvette szebb, fehér öltözékét. Hetven év körüli fehér szakállú öregember botorkált az összelapátolt hóbuckák között. Kötött bojtos

Teljes bejegyzés »

Így Márciusban

Új tavasz álmodásba ringatott A múló alkony, s csendjében ébredt Szebb élet szívembe lopakodott. S vágyak termeibe belenézett. Összetört a nagybetűs igazság. Kék egek alatt

Teljes bejegyzés »

                                                  

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Teli a szatyor

Rózsa Iván: Teli a szatyor (Három haiku) Import zöld banán; Magyar tej, magyar tehén: Van is még talán. Nagybevásárlás Hónap végéig kitart, Szűkös a keret.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: „Őrök” a vártán

Rózsa Iván: „Őrök” a vártán Gazemberek mondják emberekre, hogy gazok… Igaz embereknek védekezniük kell, míg azok… Továbbra is hazudoznak, henyélnek, dőzsölnek… A vártán meg Sátán

Teljes bejegyzés »