Álmomban

Álmomban fénylő csillag voltam,

mindenkire ráragyogtam.

Utat mutattam az éjben,

hogy a bátortalan szív ne féljen.

 

Mese voltam, és lágy dallam,

keringve szálltam hozzád egy dalban.

A füledbe szelíd szavakat zengtem,

lelked szeretetemmel átöleltem.

 

Repítettelek az égen,

veled utaztam egy szekéren.

A Menny kapuja kinyílt előttünk,

Isten trónjánál elidőztünk.

 

Ott oly csodás világot láttunk,

amire mindig vágytunk.

Angyalokkal víg táncot jártunk,

s valóra vált minden álmunk.

 

A király dicsőségében

megpihentünk fenn az égben.

Együtt nevettünk vele,

mert betöltött szeretete.

 

Mikor reggel felébredtem,

tündökölt a nap felettem.

Mindenkire mosolyogtam,

szívemben boldog voltam.

 

 

 

 

 

 

 

Szabó Anikó
Author: Szabó Anikó

A nevem Szabó Anikó. Az alkotás számomra olyan élet adta ajándék, amely gyönyörűségével megszépíti az életem. Amikor festek a színek játékos módon életre kelnek, s egymásba olvadva megjelenítik lelkem ábrándozásait. Amikor írok, a gondolatok hömpölyögve mondatokká formálódnak bennem, az ihlet szárnyakon repíti magasba lelkem, olyan dimenziókba, ahol szabadabbnak és boldogabbnak érzem magam. Az írásaim több antológiában és magazinokban is megjelentek már. Lelkem tarsolyának kincsei Színek, dallamok, szavak, amik ragyogásukkal, suttogásukkal és zenéjükkel körülfonják szívemet. Mesélő világukkal a lelkem tarsolyának kincsei. Mint éltető erőt magamnál hordom őket, mélyen beleágyazva a szívem dobbanásába. Amikor álmodozom, rezdülésük megérinti a bensőm. Mint lélegzetvétel, az élet boldog zsongásával megtöltik képzeletemet.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Szervusztok, magyarok!

Rózsa Iván: Szervusztok, magyarok! Szervusztok szegény, balga, egymással összeugrasztott magyarok! „Mondjátok meg, hogy vagytok?! Vajon miről álmodtok és mi a vágyatok?” Olyan jól nem lehettek,

Teljes bejegyzés »

Kovács Gergely: Elmúlás

Tevékeny napra ébredt az erdő, Ez az időszak, a lombot elvesztő, Nyárbúcsúztató, hűvös őszi idő, Barnul a falevél, szárad, esendő. Nem különleges, rendkívüli esemény, Csak

Teljes bejegyzés »

Az ősz szerelmese

Ködruháját levetkőzve napsütésben tündöklő, mint oltár előtt a vőlegény oly csodàs az ősz elő. Sudár magas lombos fákon szineződő levelek, őszi szellő fújásától egymás után

Teljes bejegyzés »

Ez még jár nekünk

Egy utolsó tangó az még jár nekünk. Táncoljuk még el, azután elmegyünk. Kezdődjön a zene fogd át a derekam. Érezzük a ritmust, a lábunkban benne

Teljes bejegyzés »

Idegenek a kórházban

Idegenek a kórházban Kellemesen meleg , őszi délelőttnek indult. Nagy volt a sürgés-forgás az onkológiai intézetben , szokásos hét eleji bolondokháza.Folytak a kezelések , vizsgálatok

Teljes bejegyzés »