A Mester színre lép

A Mester színre lép

Az előző részek tartalmából: A virágzó Akvarista Blokkra jó idők járnak. Számtalan dicséret ért minket, bővült a taglétszám, különleges fajok kerültek az akváriumokba. Soma öröksége legszebb napjait élte.

Háromféle tehetséges ember létezik. Az első, aki nincs tisztában a tehetségével, ezért rá kell ébreszteni. A második, aki tisztában van vele, s világgá is kürtöli, hirdeti fűnek-fának. A harmadik, aki tisztában van vele, de olyan természetesnek veszi, hogy nem szól róla senkinek, szinte rejtőzködik. Október-november tájékán én is ilyen rejtőzködő tehetségre bukkantam a Blokk tagjai között a Mester személyében.

Mesterről tudni kell, hogy egy nagyon titokzatos srác, s rejtélyes auráját tudatosan építette. Ritkán szólt, de akkor ütőst, ha valamit elhatározott, azt véghez vitte, nem ismert lehetetlen erőpróbát és igen kreatívan oldotta meg a problémákat. Példának okáért otthoni akváriumának szűrőjét egy joghurtosdoboz segítségével javította meg.
Egyik nap tökéletes meglepetésként ért, mikor a Mester a semmiből mellém lépett a Szerelő és Kolbert társaságában, majd megszólalt:
– Van egy pár ötletem az akváriumokhoz, hogy jobban működjenek.
– Miért, baj van velük? – lepődtem meg.
– Egyelőre nem, de például azokat a szűrőket ki, mikor és hogyan takarította utoljára? A növények biztosan jól vannak? Az aljzatot porszívózzák?
– Hogy… Egy jéghideg mit kérsz? – pislogtam döbbenten. Látó típusként már lebegett szemem előtt a vízió, ahogy Sör és Alföld zúgó porszívót nyom az akváriumokba, majd homokos, iszapos, vizes trutyit fröcskölnek egymásra valami morbid vízicsata keretében (ami cseppet se lett volna meglepő, elvégre ez a két jómadár lapozgatta végig az általam készített, fajainkat bemutató füzetet, hogy „Ez megdöglött… Az is megdöglött… Ezt hazaviszem, és azért fog megdögleni…”, illetve valahányszor új állat érkezett, egyikük biztosan megkérdezte: „És finom a húsa?” – nem tudnék olyan Blokk-lakót mondani, amit ne akartak volna megkóstolni, s részletes terveiket gyakran elém is tárták).
Szerelő közbeszólt:
– Mester most mondta, hogy az apja akvakertész volt, sok akváriumot tervezett. Mikor szóba került a Blokk, adott pár tippet.
– Szóval…apukád profi a témában? – vontam fel a szemöldökömet.
– És én is konyítok hozzá kicsikét.
– És ezt miért nem mondtad eddig?
– Mert nem került szóba.
Nos, nagyjából így zajlik egy beszélgetés a Mesterrel.

A Mester tanácsai nyomán szinte megreformáltuk a Blokk gondozását. Az akváriumok szűrőjét elkezdtük rendszeresen, hetente tisztítani, átmosni – szigorúan az akváriumból leszívott vízzel, ugyanis így őrizhető meg a szivacs baktériumkultúrája. Jobban odafigyeltünk ezentúl a növények igényeire, nagyobb hangsúlyt fektettünk a világításra és igyekeztünk megszabadulni a növényeknek hasznosíthatatlan aljzattól (ez alatt egy bizonyos vörös, illetve narancssárga aprókavicsot kell érteni, ami a későbbiekben még sok gondot okozott nekünk). Lekerült a lepel a különös hangzású aljzatporszívózásról is: a kézi vízszippantyúhoz hasonló eszköz (és a fizika) segítségével át kell mozgatni az aljzatot, kikotorni a szemcsék közé ragadt halürüléket és más szennyeződést, majd hagyni, hogy a dzsuvás víz egy vödörbe folyjon. Nem nehéz metódus, de kevesen tudták elsajátítani, valamint a növényekre is vigyázni kellett. Különösen a nagy akvárium okozott gondot: ennek fala oly magas volt, hogy még az igazi langaléták se érték el az alját, bárhogy erőlködtek.
Mester, mint említettem, a kreatív megoldások híve volt. Sufnituninggal oldott meg, amit csak tudott. Így lett például a nagy akvárium kívülről csúnya, a műszikla hátsó oldalától fehér lapja elé lelógatható virágcserép egy félbevágott PET-palackból és pár köteg drótból. Szintén emlékezetes marad, amikor szívószálakat használt levegőztetőcsöveknek. Egy szóval, mindig elő tudott rukkolni valami meglepetéssel. És minden problémára akadt megoldása.

Mester a vezetők közé emelkedett. Sok terhet vett le a vállamról, rengeteget segített tudásával, ötleteivel, merészségével. A Blokk legendás tagjává vált. Az ő példája mutatja a legszebben, hogy egy ember egymaga nem elég egy komplex létesítmény vezetőjének. Az ilyesmi csapatmunka. Szükség van hozzáértő kezekre és fejekre minden létező aszpektusból. Az igazán jó vezető beismeri ezt, s nem fél a közjóért megosztani a hatalmat. Mert a jó vezető nem a hatalmat szereti, hanem azt, amin munkálkodik. A cél lebeg előtte, s a hatalom csak eszköz, hogy elérje. Akinek célja a hatalom maga, az rossz vezető.

Azonban Mesternek nem maradt sok ideje kamatoztatni ötleteit. Alig telt el pár hét rivaldafénybe kerülése után, s ismét sötét felhők gyűltek a halasok egére: a COVID ismét otthonába parancsolta a diákságot. Megkezdődött a hosszú karantén.

Cserni András
Author: Cserni András

Cserni András az Irodalmi Rádió szerzője. Cserni András vagyok, 18 éves érdi gimnazista diák. Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban kezdtem meg a 12. évfolyamot, ahol biológiát és történelmet tanulok emelt szinten, fakultációként. Írással ötödikes koromban kezdtem el foglalkozni, kezdetben versekkel, három éve pedig regényekkel is. Verseimmel sikereket is értem el iskolai- és egyéb pályázatokon, regényeim egyelőre nem jelentek meg. Az írás számomra több, mint egyszerű hobbi. Kikapcsolódás, kiszakadás a mindennapokból, próbálkozás mély gondolatok megértésével. Témáim változatosak, komoly erkölcsi kérdésektől kezdve történelmi eseményeken át személyes élményeimig.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Szól a hegedűm

Edit Szabó : Szól a hegedűm “Hegedülnek,szépen muzsikálnak,” Leány áll a fények sugarában, hosszú ruha fedi a termetét, pódiumon csak ő lesz a vendég! .

Teljes bejegyzés »

Mormolt, halk szavak…

Bánatosan mormolt, nyájas, halk szavak, Viharban is repülnek a madarak… Siránkozó lőrések vágyják a harcot, Én mikor vághatok csodálkozó arcot? Sokan várjuk, eljön az idén

Teljes bejegyzés »

Haladásban fékeződő élet

Hétköznapi pszichológia… a lét csapdájában. (Senrjon) Járvány még nem múlt végleg, De pluszban már van egy háború. Harc dúl egy hete… * (Senrjú) Lesz cudar

Teljes bejegyzés »

Végső filozófiámban

Hétköznapi pszichológia… (Anaforás, 3 soros zártükrös) Esteledik már az életem, ez a vég a végső? Eszerint igaz a tétel, új gondolathoz, késő… Esteledik már az

Teljes bejegyzés »

Tűnódés

Elröppent hatvanöt év, Elmúlt már sok, mi szép. Nincs velem apám s anyám, Életem célja? Talány.   Neveltem egy gyermeket Hiúság is kergetett. Munkában élre

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2022. szeptember 26.

Kedves Alkotótársunk! Ebben a bejegyzésben jelentkezünk szeptemberi hírösszefoglalónkkal, ill. néhány októberi információval. Versek és Novellák 2022. pályázat – kiértesítés A nagyszámú beérkezett pályamunka miatt a

Teljes bejegyzés »