Sok év telt el, míg falad megemelted.
A fal idővel porlik, s talán omlik.
Félsz, ha leomlik? S lelked beomlik?
Testi vágyak, önző ágyak.
Testi vágyad! Vajon önző-e az ágyad?
Ha te kapsz, csak egyszer adsz.
Ha adsz, hidd el Te is kapsz.
Ne szaladj el, ha kapsz,
Mert érzésed nem falaz.
Budapest, 2018.
Author: Kabály Helga
Kabály Helga vagyok. Első versem, teljesen spontán született meg. A költözéseim soràn,a verses füzetem elvesztett. Pár vers maradt csak vissza.Most újra írok. Érzelem vezérelten írok. Verseimet kizárólag az érzéseim kiírására használom. Számomra a versíráshoz egy olyan hangulat kell, amely megjelenik, és nem ereszt, ezt a pillanatot el kell kapni, akkor születik meg az, amit szeretnék. Ha ez a pillanat tovaszáll, már nem az születik meg a papíron, mint amit ki szerettem volna fejezni. A megszületett versek, az érzéseim kifejezésének eszközei, a nehezen elmondható érzésvilág visszatükrözése.
2 válasz
Összetett, mély érzésekről teszel tanubizonyságot, tetszenek a szófordulataid. Ha elolvassa bárki e sorokat megismerhet belöled egy „kis darabot”
Kedves Krisztián, jól esik, hogy tetszik a versem :),és hogy „átmegy” a mondanivalója. Köszönöm